Csuang-cu útja

Olvasói vélemények

Thomas Merton „Csuang-cu útja” című műve Csuang-cu filozófiájának elmélkedő és értelmező feltárása, melyben a költői belátás és a személyes spiritualitás ötvöződik. Merton egy többrétegű szöveget mutat be, amely kritizálja a konfucianizmust és megvilágítja a taoista hiteket, különösen a „Wu Wei” vagy a nem-cselekvés fogalmát. A könyv egyszerre szolgál bevezetésként Csuang-cu gondolataiba és elmélkedésként a taoizmus mélyebb, misztikus aspektusairól. A könyvet dicsérik hozzáférhetősége és mélysége miatt, ugyanakkor egyes olvasók úgy találják, hogy hiányzik belőle a tudományos szigor és az értelmezés mélysége.

⬤ Mély és mély betekintés a taoizmusba és Csuang-cu filozófiájába.
⬤ Hozzáférhető írás, amely alapozóul szolgál a mélyebb filozófiai fogalmak megértéséhez.
⬤ Költői és elgondolkodtató próza, amely a személyes spiritualitással rezonál.
⬤ Magával ragadó a taoizmussal újonnan ismerkedő olvasók számára, miközben új meglátásokat kínál az ismerősöknek.
⬤ Pozitív fogadtatás inspiráló tulajdonságai és gondolatébresztő képessége miatt.

⬤ Néhány olvasó Merton értelmezéseit hiányolja a mélység és a tudományos elemzés.
⬤ A könyvet inkább idézetek sorozatának, mintsem összefüggő értekezésnek lehet tekinteni.
⬤ Néhány kritika inkább a katolicizmus népszerűsítéseként említi, mint a taoizmus kritikai feltárásaként.
⬤ Néhány szempontot elvontnak vagy homályosnak tartanak, ami zavaró lehet azok számára, akik nem ismerik a tárgyalt fogalmakat.

(139 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Way of Chuang Tzu

Könyv tartalma:

Thomas Merton a meglévő fordításokból kiindulva saját változatokat készített Csuang-cu, a kínai filozófusok legszellemesebbike klasszikus mondásaiból. Csuang-cu, aki a Kr.

e. IV. és III.

században írt, a taoizmus és alapítója, Lao-ce (a legendás személyiség, akit nagyrészt Csuang-cu írásaiból ismerünk) legfőbb hiteles történelmi szószólója. Valójában Csuang-cunak és a többi taoista bölcsnek köszönhető, hogy az indiai buddhizmus Kínában átalakult azzá az egyedülálló eszközzé, amelyet ma japán nevén zennek nevezünk.

A kínai bölcs bővelkedik szellemességben, paradoxonokban és a lét valódi alapjának megrázó meglátásaiban. Thomas Merton, akitől nem idegen az ázsiai gondolkodás, élénk, modern nyelvezetet hoz a Tao időtlen bölcsességébe.