Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
A mítoszok és legendák már a prehispán időkben is léteztek Mexikóban, mint a kozmogóniai vagy etológiai víziók közvetítésének eszközei. A gyarmati időszakban a rövid történetek a hódítók, papok és más írók számos krónikájában, történetében és írásában összefonódva jelennek meg.
A Diario de Mexico (1805) megjelenésével kezdődik a novella hosszú kapcsolata az újságírással, és olyan regények mellett jelenik meg, mint Jose Joaquin Fernandez de Lizardi regénye. Az irodalmi folyóiratok is termékeny közeget jelentenek, de csak 1870-ben, amikor Jose Maria Roa Barcena kiadja a „Noche al raso” című, integrált újraközlést, Vicente Riva Palacio pedig a „Cuentos del general” (1896) című művét, a mexikói novella irodalmi műfajként kezdett presztízsre szert tenni, hogy Gutierrez Najera, Amado Nervo és más „modernisták” révén elérje magas művészi szintjét. A huszadik század folyamán különböző irányzatok jelentek meg: az avantgárd iskola Alfonso Reyes, Julio Torri és mások mentén; a forradalmi időszak, amelynek középpontjában a polgárháború és az őslakosok kérdései álltak; és a forradalom utáni időszak, amikor a mexikói novella végül elnyerte nemzetközi irodalmi rangját.
Ezt az antológiát, amelyet prof. Luis Leal, a műfaj mexikói reprezentatív történeteit gyűjti össze, amelyek a kezdetektől a forradalom által érintett évekig terjednek, és lebilincselő tanulmányi olvasmányt jelent mind a kezdő, mind a felsőfokú spanyol kurzusok számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)