Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Könyv tartalma:
A modern kiberrendszerek a komplexitásuk növekedésével egyre több emergens rendszertulajdonságot szereznek: kiberellenálló képesség, irányíthatóság, önszerveződés, proaktív kiberbiztonság és alkalmazkodóképesség. A felsorolt tulajdonságok mindegyike a kibernetikai kutatások tárgya, és minden következő tulajdonságnak csak akkor van értelme, ha van egy előző.
A kiberbiztonság a legfontosabb jellemzője minden kiberrendszernek, különösen a hatodik technológiai szakaszra való áttérés és a hozzá kapcsolódó Ipar 4. 0 technológiákkal kapcsolatban: Mesterséges intelligencia (AI), felhőalapú és ködös számítástechnika, 5G+, IoT/IIoT, Big Data és ETL, Q-computing, blokklánc, VR/AR stb. Még a kiberbiztonságot is elsődlegesnek kell tekintenünk, mert az említett rendszerek nem létezhetnek nélküle. A kritikus információs infrastruktúra összekapcsolt elemeiből álló fenntartható struktúra nélkül ugyanis nincs értelme a 4.0 ipar kiberrendszerek létezéséről beszélni. Abban az esetben, ha e rendszerek kiberbiztonsága elsősorban az incidensek valószínűségének értékelésére és a lehetséges biztonsági fenyegetések megelőzésére összpontosít, a kiberbiztonság elsősorban a célzott viselkedés és a kiberrendszerek teljesítményének megőrzésére irányul az ismert (kb. 45 %) és az ismeretlen (a fennmaradó 55 %) kibertámadások körülményei között.
Ez a monográfia bemutatja, hogy a modern ipar 4. 0. A kiberrendszerek nem rendelkeznek a heterogén tömeges behatoló kibertámadások esetén a célzott teljesítményhez szükséges kiberellenálló képességgel. Ennek fő okai közé tartozik a kiberrendszerek magas szerkezeti és funkcionális összetettsége, a meglévő sebezhetőségek és az "alvó" hardver- és szoftverlapok potenciális veszélye, valamint a kiberbiztonság, megbízhatóság, reagálás és helyreállítás biztosítására szolgáló modern modellek, módszerek és eszközök nem megfelelő hatékonysága. A heterogén tömeges kibertámadások esetén a kiberkitartóképesség problémájának új megfogalmazását javasoljuk, amelyben a kiberrendszer teljesítményének helyreállítása a pusztító szoftverhatások esetén megelőzi a jelentős vagy katasztrofális következményeket. Itt a kiber-reziliencia biztosításának lényege, hogy a kiberrendszerek - az élő szervezetet védő immunrendszerrel analóg módon - képesek legyenek immunitást kifejleszteni a számítási folyamatok destruktív hatások alatt bekövetkező zavarokkal szemben.
A könyv három fejezetet tartalmaz, amelyek a következő témáknak szenteltek:
⬤ A modern technológiai platformok és a 4. 0 ipar kiber-rendszerek kiber-reziliencia menedzsment koncepciójának kidolgozása;
⬤ Vállalati kiberkockázat-kezelési módszertan kidolgozása;
⬤ A vállalati fenntarthatósági program műszaki megvalósítása a legjobb gyakorlatok (szabványok) alapján.
