Értékelés:
Tánc a feketeségben: A Memoir by Halifu Osumare egy magával ragadó és éleslátó beszámoló a szerző tánc világában szerzett tapasztalatairól, kiemelve a fekete tánchoz való hozzájárulását és egyedi tanítási megközelítését. A memoár nagy visszhangot váltott ki magával ragadó történetmesélése és a táncesztétika történelmi jelentősége miatt.
Előnyök:⬤ Inspiráló elbeszélés, amely a személyes tapasztalatokat tudományos meglátásokkal ötvözi
⬤ részletes beszámoló a tánctörténetről és kulturális jelentőségéről
⬤ ajánlott mindenkinek, akit érdekel a fekete tánc
⬤ jól megírt és magával ragadó
⬤ kiemeli a szerző dinamikus tanítási stílusát és látásmódját.
A recenziókban nem merültek fel komolyabb kritikák, bár egyesek a tánc technikai jellegű tárgyalásokat vagy elemzéseket részesítik előnyben.
(4 olvasói vélemény alapján)
Amerikai Esztétikai Társaság Selma Jeanne Cohen-díj a táncesztétikában
Before Columbus Foundation American Book Award
A Dancing in Blackness egy hivatásos táncos személyes utazása négy évtizeden át, három kontinensen és 23 országban, valamint az amerikai fekete tánc történetének meghatározó pillanatain keresztül. Ebben az emlékiratban Halifu Osumare arról elmélkedik, hogy mit jelentett a feketeség és a tánc az élete és nemzetközi karrierje számára.
Osumare története az 1960-as évek San Franciscójában kezdődik, a fekete művészeti mozgalom, a fekete militancia és a hippi ellenkultúra közepette. Azt mondja, ott választotta a táncot, mint saját forradalmi állásfoglalását. Osumare leírja, hogy fiatal fekete táncosként milyen tapasztalatokat szerzett Európában, ahol jazzbalettet tanított, és Koppenhágában saját tánctársulatot alapított. New Yorkba költözve a Rod Rodgers Dance Companyval táncolt, és részt vett a Lincoln Center programjainak integrálásában. Miután táncos terepmunkát végzett Ghánában, Osumare visszatért Kaliforniába, és segített Oakland fekete táncszínterének fejlesztésében. Osumare bemutatja az olvasóknak néhány jelentős művészeti mozgatórugót, akikkel pályafutása során együtt dolgozott, köztük Katherine Dunhamet, Pearl Primust, Jean-Leon Destine-t, Alvin Aileyt és Donald McKayle-t.
Osumare, aki most fekete tanulmányokkal foglalkozik, rendkívüli tapasztalatait arra használja fel, hogy feltárja, milyen figyelmen kívül hagyott módon volt a tánc a feketék elismerésért, igazságosságért és önérvényesítésért folytatott küzdelmének fontos eszköze. Emlékiratai egy olyan kiváló táncművész inspiráló története, aki bátran fejlesztette és hirdette fekete nőként való identitását.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)