Dárius, Artaxerxész és Ahasvérus a Bibliában

Olvasói vélemények

A könyv esszék gyűjteménye a református teológiával, a szövetség teológiájával és a bibliaértelmezéssel kapcsolatos témákat járja körül. Számos recenzens szerint a mű ösztönző és jól kutatott, új betekintést nyújt az ószövetségi szakaszok és a szentségek szerepének megismeréséhez. Az esszék áttekinthetőségéről és kohéziójáról azonban vegyes vélemények születtek, egyes kritikusok az ismétlések problémáit és a tömörebb érvelés szükségességét emelik ki.

⬤ A bibliai szövegek frissítő és meggyőző értelmezései.
⬤ Szilárd bibliai bizonyítékok és magával ragadó érvek összetett témákról.
⬤ A szerzők között elismert teológusok is vannak, akik értékes meglátásokkal szolgálnak, különösen a szövetség teológiájáról és a szentségi hatékonyságról.
⬤ Új utakat nyit az Ószövetség kutatásához és megértéséhez.
⬤ A különböző nézőpontokat nyújtó esszék ösztönző gyűjteménye.

⬤ Néhány esszé ismétlődik vagy túl hosszú, ami a kohézió hiányát okozza.
⬤ A szövetségi vízió témája ellentmondásos, néhány recenzens határozottan ellenzi annak teológiai következményeit.
⬤ A háttérismeretek szükségessége akadályozhatja a teológiai viták megértését az újoncok számára.
⬤ A szentségekkel és a református teológia világosságával kapcsolatos egyes állításokat a kritikusok megkérdőjeleznek.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Darius, Artaxerxes, and Ahasuerus in the Bible

Könyv tartalma:

Ebben a tanulmányban James Jordan azzal érvel, hogy az Ezsdrás, Nehémiás és Eszter könyveiben szereplő Dárius, Ahasvérus és Artaxerxész perzsa királyok miért egy és ugyanazok. Ez nem új felfogás. Sok újabb kommentátor olyannyira biztos abban, hogy Ahasvérus az a király, akit a görögök Xerxésznek neveztek, Artaxerxész pedig Artaxerxes Longimanus. James Jordan azonban rámutat, hogy e királyok közös azonosítása problematikus, és hogy közös azonosságuk megértése jelentős fényt vet a megváltástörténet megértésére.

Részlet a Dárius, Artaxerxész és Ahasvérus a Bibliában című könyvből.

"Ha a tézisem helyes, akkor több dolog is kiderül. Először is, világossá válik, hogy nem volt "Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó rendelet", amelyet Artaxerxes Longimanus adott ki, mert ez a későbbi Artaxerxes nem a Nehémiás Artaxerxese (Dárius). Így a Dániel 9:25-ben említett "szónak" Círusz rendeletének kell lennie. Másodszor, világossá válik, hogy ahogyan Cirusz egy új Dávid volt, úgy Dárius egy új Salamon. Dárius az, aki felépíti a templomot, Dárius-Artaxerxész az, aki felépíti Jeruzsálemet, és Dárius-Ahasvérus az, aki zsidó menyasszonyt vesz feleségül, és megvédi a zsidó népet, ami széles analógiát teremt Eszter könyve és Salamon éneke között. Harmadszor, ha egy pillanatra feltételezzük, hogy a Krónika-Ezra-Nehemiás könyveket egyetlen könyvnek tervezték, egyetlen történettel, akkor világossá válik e nagy könyv terve: a Dávidtól Salamonon át az útkereső utódokig tartó fejlődés tipológiai alapként van elpróbálva az új történelmi fejlődéshez, amely Cirusztól Dáriusig és útkereső utódaikig tart mind a birodalomban, mind az országban.".