Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Dark Vanishings: Discourse on the Extinction of Primitive Races, 1800-1930
Könyv tartalma:
Patrick Brantlinger itt azt az általánosan elterjedt tizenkilencedik századi nézetet vizsgálja, miszerint a világ minden "primitív" vagy "vad" faja előbb-utóbb kihalásra van ítélve. A háborús hajlamot és a feltételezett kannibalizmust egyszerre tekintették nemesnek és öngyilkosnak, a fehér civilizációval való érintkezés után más fajok pusztulásának gyorsítóinak.
Brantlinger e hiedelem középpontjában az önmagát kiirtó vadember sztereotípiáját találja, vagyis azt a nézetet, hogy a "vadság" elegendő magyarázat a "vadak" végső eltűnésére a világtörténelem nagy színpadáról. A humanitáriusok Brantlinger szerint ugyanolyan elkerülhetetlenség (vagy végzet) szempontjából látták a problémát, mint az olyan tudósok, mint Charles Darwin és Thomas Henry Huxley, valamint az olyan birodalmi propagandisták, mint Charles Wentworth Dilke és James Anthony Froude. Brantlinger az ír éhínséget az Észak-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és másutt élő primitív fajokkal kapcsolatos elképzelések és elméletek összefüggésében elemzi.
Megmutatja, hogy a tizenkilencedik század végére, különösen az eugenikai mozgalom hatására, a kihalásról szóló diskurzust ironikusan a "nagy fehér fajra" alkalmazták különböző apokaliptikus megfogalmazásokban. A fasizmus és a nácizmus felemelkedésével, valamint a világ egyes részein az őslakos népesség fokozatos megújulásával az 1930-as évekre a "végzetes hatás" sztereotip elképzelése kezdett felbomlani, ahogy a faji alapú gondolkodás és a szociáldarwinizmus különböző általánosabb formái is.
