Darwin megérzése: Science, Race, and the Search for Human Origins (Tudomány, faj és az emberi eredet keresése)

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Darwin's Hunch: Science, Race, and the Search for Human Origins

Könyv tartalma:

A Homo naledi hominida fosszíliák bejelentése, amelyet Lee Berger professzor 2015 szeptemberében tett a Johannesburg melletti Maropengben, hónapokig uralta a híreket és a címlapokat nemzetközi szinten. A leletre adott közvéleményi reakciók jelezték, hogy az emberi eredet kutatása lenyűgöző, és hogy a faj és az emberi evolúció fogalma sokak fejében összekapcsolódik.

Christa Kuljian nyomon követi a dél-afrikai paleoantropológiai és genetikai kutatások történetét, hogy értelmet adjon a tudománynak és a fajnak az emberi eredet megértésére irányuló kutatásban. Az idők során a kutatás jellege eltolódott és megváltozott. Végül is mit is keresünk?

Darwin 1871-ben úgy vélte, hogy az ember Afrikában fejlődött ki, de nagyon kevés európai tudós értett egyet ezzel. Raymond Dart 1925 februárjában a Nature-ben azt írta, hogy a taungi gyermekkoponya alátámasztja Darwin elméletét. Dart úgy vélte, hogy megtalálta a majmok és az emberek közötti "hiányzó láncszemet". Ismét csak kevés tudós értett egyet. Az elmúlt évszázadban az emberi eredet kutatását a változó társadalmi és politikai környezet alakította. A gyarmati gondolkodásmódot tükrözve Raymond Dart követte az Egyesült Államokban és Európában kialakult gyakorlatot, amely szerint emberi maradványokat gyűjtöttek és az emberi csontvázakat faji típusokba sorolták. Úgy vélte, hogy létezik egy bushman faji típus, amely nyomokat adhat az emberi evolúcióhoz. 1936-ban a Wits Egyetem expedícióját vezette a Kalahári-félszigetre, hogy tanulmányozza ezt a képzeletbeli faji típust. Az egyik ember, akivel találkozott és akit megmért, egy /Keri-/Keri nevű fiatal nő volt. Két évvel később meghalt. Holttestét bebalzsamozták és a Wits Egyetemre vitték, ahol csontváza a Raymond Dart csontvázgyűjtemény része lett. A könyv feltárja annak szomorú történetét, hogy mi történt a maradványaival. /Keri-/Keri mellett Kuljian egy sor olyan embert mutat be nekünk, akik az ismert tudósok árnyékában álltak.

A könyv bemutatja, hogyan támogatta Jan Smuts miniszterelnök az 1920-as, 30-as és 40-es években az emberi eredet kutatását, hogyan ellenezte az emberi evolúció koncepcióját az apartheid-kormány, és hogyan ünnepelte az 1994 utáni dél-afrikai kormány és Thabo Mbeki elnök Phillip Tobias bátorításával azt a tényt, hogy Afrika az emberiség bölcsője. A kutatás mégis folytatódik. 1987-ben a "Mitokondriális DNS és az emberi evolúció" című könyv megjelenése azt sugallta, hogy minden élő ember 200 000 évvel ezelőttre, Afrikába vezetheti vissza származását. Sok tudós és a nyugati közvélemény csak lassan fogadta el ezt az állítást. A genetikai kutatások ma is folynak, de nem kövületek vagy csontvázak, hanem DNS-minták alapján. Kuljian megvizsgálja a folyamatban lévő kutatás jelenlegi gondolkodásmódját és megközelítéseit, és elmagyarázza, hogy az elmúlt évszázad nagy részében miért vonakodott oly sok tudós elfogadni Darwin sejtését.