Milyen kapcsolat volt az intézményesített nem felekezeti és katolikus házassági tanácsadó központok önképe és gyakorlata között? Vera-Maria Giehler a társadalomtörténet, a szociális munka története és az egyháztörténet határterületén készült tanulmányában mikroszinten magát a tanácsadási helyzetet is megvizsgálja. A tanácsadó központok levelezésének, jegyzőkönyveinek és jelentéseinek első alkalommal történő elemzésével kutatási hiányt kíván betölteni egy akkoriban sokat vitatott témában.
A házassági tanácsadás nemcsak a tanácsot kérőket szolgálta, hanem a rendről alkotott társadalmi elképzeléseket is. A szerző a tanácsadás különböző aspektusait dolgozza fel: az egyéni segítségnyújtást, a társadalmi kontrollt, az intézményesülést, a professzionalizálódást, valamint a tanácsadókat és a tanácskérőket mint a helyzetet befolyásoló szereplőket. Erős ambivalencia mutatkozik, amely az egymásba fonódó intézményi szintekre vezethető vissza, amelyekkel szemben a tanácsadók önállóan cselekedtek.
A felsőbb szint önképe és célkitűzései ritkán tükröződtek a gyakorlatban, amely inkább a tanácskérők igényeihez igazodott. Ezen túlmenően a nem felekezeti házassági tanácsadásban az eugenikus gondolkodás és a katolikus tanácsadásban a házasság és a szerelem személyes felfogásával kapcsolatos női laikus munka folytonosságát mutatják be.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)
