Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.
Dayanita Singh: Let's See
Dayanita Singh első fotós éveinek fotóregénye
A Let's See egy olyan korba való visszatérés, amikor Dayanita Singh (született 1961-ben) még nem tekintette magát fotográfusnak, és a Let's See „egy szem, amelyhez már nem férhetek hozzá” szondázó visszaemlékezése. Singh nemrégiben átfutotta 40 évnyi archívumát - amelynek 80%-a láthatatlan maradt -, átnézte kontaktlapjainak szkenneléseit, és elámult az 1980-as és '90-es évekből származó, azóta elfeledett, szelíd és gyengéd képeken - a szállótársak, a barátok, akikkel együtt élt, a család, esküvők, temetések; portrék önmagáról és azokról, akik később életének fontos szereplőivé váltak: Az édesanyja, Nony Singh, a zenész Zakir Hussain és Mona Ahmed, akit a Myself Mona Ahmed (2001) című érzelmes vizuális életrajzában ábrázolt.
Singh első fényképezőgépe, egy Pentax ME Super 50 mm-es objektívvel, Ernst Battenberg német kiadótól kapott ajándékba, és ezzel „mindent lefotózott, amit csak lehetett, és megpróbált egy tekercs filmet a lehető legtovább kitartani”, minden képéről kontaktlapokat készített, de az egyedi lenyomat ritka luxusát csak egy-egy kiadvány vagy könyvprojekt esetében valósította meg. „Ezt a könyvet Let's See-nek neveztem el” - mondja Singh - »mert ezek a képek pontosan erről szólnak: arról, hogyan látunk, mit nem látunk, mit csak a kamera lát....«.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)