Értékelés:
A könyv részletes és kronologikus áttekintést nyújt Irán nukleáris helyzetéről 2002 és 2015 között, és szembemegy az iráni nukleáris ambíciókról és állítólagos helytelen magatartásról szóló, a mainstream média által terjesztett narratívákkal. A könyv érvként mutatja be, hogy számos Iránnal szembeni vádat elsősorban politikai céllal koholtak, kiemelve a szerző mélyreható ismereteit a régióról és az érintett szereplőkről.
Előnyök:Jól kutatott és lebilincselő, világos időrendi áttekintést nyújt az eseményekről, objektív elemzést nyújt az iráni megállapodásról, és sikeresen szembeszáll a mainstream narratívákkal. Sok olvasó informatívnak és értékesnek találta az amerikai-iráni kapcsolatok összetettségének megértéséhez.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy találta, hogy az információkból hiányoznak az új meglátások, és hogy azok nagy része már ismert, vagy más könyvekben már szerepelt. A könyv nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik más politikai nézeteket vallanak, vagy akik újszerűbb perspektívát várnak.
(5 olvasói vélemény alapján)
Dealbreaker: Donald Trump and the Unmaking of the Iran Nuclear Deal
Az iráni megállapodás a nemzetközi diplomácia megkoronázása volt, amely lehetővé tette a világ számára, hogy eltávolodjon a saját maga által teremtett szakadék szélétől. Donald Trumpnak a megállapodásból való kilépésről szóló döntése azzal fenyeget, hogy a világ ismét a szakadék szélére kerül.
A Dealbreaker elmeséli, hogyan jött létre ez a megállapodás, miért szakították meg, és milyen következményei lehetnek ennek a lépésnek.
Amikor az Egyesült Államok az 1980-as években úgy döntött, hogy megtagadja Irántól a nukleáris technológiához való hozzáférést, Irán kénytelen volt a feketepiac felé fordulni, hogy megszerezze az atomenergia-termeléshez szükséges anyagokat, technológiát és know-how-t, beleértve a nukleáris üzemanyag saját előállításának képességét is. Irán titkos atomprogramjának 2002-es leleplezése elindította az akaratok harcát az irániak - akik az atomenergiát eredendő joguknak tekintették - és az Egyesült Államok, Izrael és Európa által meghatározott nemzetközi közösség között, akik attól tartottak, hogy az atomfegyver előállítására alkalmas technológiához való hozzáférés engedélyezése Irán számára az atomfegyverek elterjedésének következményeit vonná maga után.
Az Egyesült Államok és Izrael nem hagyott alább, diplomáciai nyomásgyakorlással bénító gazdasági szankciókat vetett ki, és fedőtevékenységet folytatott a dezinformáció terjesztésére, berendezések szabotálására és iráni atomtudósok meggyilkolására, hogy megakadályozza az iráni atomprogram előrehaladását. Irán győzedelmeskedett, és az Egyesült Államokat azzal a választási lehetőséggel szembesítette, hogy vagy háborút indít, vagy elfogadja az iráni atomprogram valóságát. Ennek eredménye az iráni nukleáris megállapodás lett.
A megállapodásnak azonban volt egy Achilles-sarka: az Egyesült Államok és Izrael által folytatott dezinformációs kampány, amelynek célja az iráni program katonai jellegűnek való feltüntetése volt, a bizonytalanság és a félelem maradványát hagyta maga után, amelyet a megállapodás ellenzői arra használtak fel, hogy a megállapodást nem több mint egy látszatintézkedés. Donald Trump az iráni atomalkut "bukott megállapodásnak" minősítette, és ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén felbontja. Szavaihoz hűnek bizonyulva Trump 2018. május 12-én kivonta Amerikát az iráni atomalkuból.
A Dealabreaker az iráni atomprogram árnyoldalait tárja fel, leleplezve az Izrael által támogatott és Európa által segített amerikai diplomácia kétszínűségét és képmutatását, amely az iráni nukleáris megállapodás szükségességéhez vezetett, és végül egy olyan megállapodás bukásához vezetett, amely egyszerre volt "az évszázad üzlete" és "végzetesen hibás".
