Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv tömör bevezetésként szolgál a dekolonizáció összetett témájába, értékes betekintést nyújt a történelmi kontextusba és a folyamat során felmerülő kihívásokba. Bár dicséretes, hogy elgondolkodtató és bizonyos célközönség számára nélkülözhetetlen olvasmány, az olyan problémák, mint a kis betűméret és a hiányzó oldalak néhány olvasó számára rontották az általános élményt.
Előnyök:⬤ Jó bevezetés egy összetett témába
⬤ rövid és világos
⬤ értékes betekintés a dekolonizációba és annak erőszakos kontextusába
⬤ fontos a történelem megértéséhez, különösen a különböző környezetekben dolgozó vezetők számára.
Hátrányok:⬤ A kis betűméret megnehezíti az olvasást
⬤ néhány példányban több üres oldalról számoltak be
⬤ a súlyos témák miatt nem kényelmes olvasmány.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Decolonization: A Very Short Introduction
Könyv tartalma:
Afrikaiak, ázsiaiak és más népek milliói voltak a tengerentúli birodalmak gyarmati uralmának alanyai a huszadik század közepéig. A század végére azonban majdnem mindegyikük független nemzetállamok polgára lett. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1945-ös megalakulásakor 51 tagállamról mára 193-ra nőtt. Ez a közel négyszeres növekedés a nemzetközi kapcsolatokban az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett történelmi változást mutatja. A dekolonizáció az a kifejezés, amelyet általában a gyarmatbirodalmak világából a nemzetállamok világába való átmenetre használnak a második világháborút követő években.
Mind a volt birodalmi államok, mind a posztkoloniális rezsimek a dekolonizációnak egy olyan szelektív és szanált változatát hirdették, amely saját magatartásukat pozitív fényben tünteti fel, a folyamatot tárgyalásosnak, a végeredményt pedig elkerülhetetlennek minősítve. Ez a könyv a legújabb tudományos kutatásokra támaszkodva megkérdőjelezi ezt a nézetet, és bemutatja, hogy a birodalom végét jelentős erőszak és instabilitás kísérte, és hogy a végeredményt gyakran meg lehetett vitatni.
Ez a könyv három témát emel ki. Az első az, hogy a birodalmak közötti globális háború előidézte a dekolonizációt, létrehozva azokat a gazdasági és politikai válságokat, amelyek lehetőséget adtak a gyarmati alanyoknak arra, hogy függetlenségre törekedjenek. A második téma az, hogy a nemzetállam nem az egyetlen lehetőség volt, amelyet a gyarmatellenes aktivisták követtek. Sokan közülük inkább pán- és transznacionális államalakulatokat kerestek, de a nemzetközi és intézményi nyomás kombinációja a nemzetállamot tette a standard sablonná. A harmadik téma az, hogy a birodalmi leigázásból való kiszabadulásért és a nemzetállamok létrehozásáért folytatott küzdelem széles körű erőszakot és hatalmas menekülteket eredményezett, ami a mai napig fennálló politikai problémákhoz vezetett. Ezekre a kulcsfontosságú pontokra összpontosítva Dane Kennedy emlékeztet bennünket arra, hogy a dekolonizáció okozta viharos, sőt tragikus változások milyen mélyen formálták a világot, amelyben élünk.
