Deleuze és a tudattalan

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Deleuze and the Unconscious

Könyv tartalma:

A huszadik század végére már szinte elfelejtették, hogy a tudattalan freudi leírása csak egy volt a sok közül, amelyek a 19. század második felének szellemi forrongásából születtek.

A tudattalan fogalmának Leibnizben, Kantban, Schellingben és Schopenhauerben rejlő filozófiai gyökereit is elfedte a freudizmus dominanciája. Gilles Deleuze az 1940-es évekbeli korai munkáitól kezdve egészen az 1990-es évekbeli utolsó írásaiig szemben állt ezzel az uralkodó áramlattal, elutasítva Freudot mint a tudattalanról alkotott elképzelések kizárólagos forrását. Ez a francia filozófusok közül a „legkorszerűbb” francia filozófus a pszichoanalitikus modell hívei által elutasított eszmék őrzőjeként működött, gondosan megőrizve és lehetőség szerint új életet lehelve beléjük.

Az 1950-es és 60-as években Deleuze Henri Bergson emlékezet- és ösztönelmélete és Carl Jung archetípusokról szóló elmélete felé fordult. A Difference and Repetition (1968) című művében egy Leibniz-elveken alapuló „differenciális tudattalan” fogalmát fogalmazta meg.

Kezdettől fogva elmerült az elme természetével kapcsolatos ezoterikus és okkult eszmékben is. A Deleuze és a tudattalan bemutatja, hogy ezek az irányzatok hogyan egyesülnek Deleuze munkásságában, hogy a tudattalan egy teljesen új megközelítését hozzák létre, amely számára a tudattalanhoz való aktív viszony ugyanolyan fontos, mint a neuroszis és a pszichózis ismertebb patológiái.