A PÉTER belép, és így szól hozzá. A férjem elment az erdőbe, Nem jön vissza egyhamar, Mikor ma már levest evett, Egy kását és hideg tejet, Egy kenyeret is vitt magával.
Sötétedés előtt nem jön vissza. Ó, hogy a mi plébánosunk volt a kedvencünk! Tudom, hogy ő jött hozzám eylent. Most már nem mondhatom el neki.
Látjuk, hogy az egész faluban az éjjeli pap olyan éles rá, és mi vele szórakozunk, mindannyian együtt szórakozunk, ami volt, és ez engem felbosszant. Sokszor megesküdtem rá a szememben A férjem, ő még mindig akarja a haragot...
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)