A szélsőjobboldali pártok történetét vizsgálva általában elfelejtjük, hogy a nők mindig is aktív szerepet játszottak bennük.
Ez a helyzet az NPD esetében is, amelynek történetét itt elemezzük először női szemszögből. Az egykor a jobboldali szélsőjobboldal legaktívabb pártja, amely különösen az egykori női nemzetiszocialistáknak kínált széleskörű tevékenységi területeket, legyen szó a pártstruktúrákról, a sajtó- és PR-tevékenységről, az ideológiai támogatásról vagy a szövetségi köztársasági tartományi parlamentek tagjairól.
Valrie Dubslaff elemzi az NPD személyi, politikai és ideológiai fejlődését 1964-es megalakulása óta, és különböző történelmi kontextusokban vizsgálja a nemzeti demokraták politikai önértelmezését. Kimutatja, hogy nacionalista „Németországért folytatott harcuk” mindig is együtt járt a párton belüli küzdelemmel a női hatalomért az erősen férfiak által dominált szélsőjobboldalon belül.