Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv John Dewey filozófiájának mélyreható feltárása, különösen az idealizmus és a realizmus egyedülálló ötvözése. Megkérdőjelezi Dewey eddigi értelmezéseit, érvelve metafizikájának és episztemológiájának mélyebb megértése mellett, amely összefonódik az emberi tapasztalattal és a társadalmi összefüggésekkel. A könyv részletesen elemzi Dewey gondolkodását és annak a kortárs filozófiára gyakorolt hatását, és ezzel a terület fontos művének számít.
Előnyök:⬤ John Dewey filozófiájának mélyreható elemzése, különös tekintettel metafizikai és ismeretelméleti perspektíváira.
⬤ Alaposan és részletesen kutatott, meggyőző érveket hoz fel Dewey új értelmezése mellett.
⬤ Az emberi tapasztalat árnyalatait a társadalmi tényezőkkel és filozófiai koncepciókkal összefüggésben tárgyalja, a pragmatizmus új értelmezését nyújtva.
⬤ Az amerikai pragmatizmus kontextusában való mélységéért és fontosságáért dicsérik.
Hátrányok:⬤ Egyes olvasók számára a szókincs és a fogalmak archaikusnak vagy zavarónak tűnhetnek, különösen azok számára, akik nem ismerik a filozófiai diskurzust.
⬤ A könyv elsősorban Dewey pályafutásának első felére összpontosít, ami kérdéseket vethet fel későbbi fejlődésével kapcsolatban.
⬤ A kritikai fogalmakkal kapcsolatos időnkénti pontatlanságok a Dewey nézeteinek félreértelmezéséhez vezethetnek.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Dewey's Empirical Theory of Knowledge and Reality
Könyv tartalma:
Az amerikai filozófus és pragmatikus John Dewey munkássága iránti érdeklődés folyamatos újjáéledése kommentárok, kritikai kiadások és Dewey írásainak újraértékelésének rohamos terjedését eredményezte. Míg a Dewey munkásságáról szóló korábbi tanulmányok vagy történeti vagy aktuális fókuszúak voltak, Shook innovatív, szerves megközelítést kínál Dewey megértéséhez, és ékesszólóan mutatja be, hogy Dewey instrumentalizmusa zökkenőmentesen nőtt ki idealizmusából. Amellett érvel, hogy a jelenlegi tudományosság többsége téves benyomás alapján működik Dewey korai filozófiai álláspontjairól, és meggyőzően mutat be számos kulcsfontosságú pontot:
Hogy Dewey metafizikai empirizmusa sokkal inkább adós maradt Kantnak és Hegelnek, mint azt általában feltételezik;
hogy Dewey többet köszönhetett Wundt hatásának, mint azt általában gondolják;
hogy Peirce és James hatása nem volt olyan jelentős Dewey elméről és igazságról szóló elméleteinek fejlődésében, mint ahogyan azt a múltban állították;
És hogy Dewey pragmatikus ismeretelmélete valójában soha nem hagyta el az idealizmust.
Shook Dewey gondolkodásának egységét bemutató írása megkérdőjelezi azt a nagyszámú tudományos iparágat, amely Dewey korai gondolkodása és későbbi munkássága közötti összhang elhallgatásának vagy megmagyarázásának szenteli magát. A Dewey empirikus elmélete a tudásról és a valóságról minden tekintetben provokatív és lebilincselő tanulmány, amely egyedülálló helyet foglal el ezen a területen. Biztos, hogy vitákat és vitákat fog gerjeszteni, kikényszerítve a Dewey-tradicionalistákat a megszokott gondolkodásmódokból, és átalakítva a klasszikus amerikai filozófia fejlődéséről alkotott hagyományos felfogásunkat.
