Diaphanous Bodies: Képesség, fogyatékosság és a modernista ír irodalom

Eredeti címe:

Diaphanous Bodies: Ability, Disability, and Modernist Irish Literature

Könyv tartalma:

Áttetsző testek: Ability, Disability, and Modernist Irish Literature (Képesség, fogyatékosság és a modernista ír irodalom) a képességet, mint a megtestesülés és a megtestesült tapasztalat kategóriáját vizsgálja, és ezzel egy új kutatási területet nyit meg az irodalmi fogyatékosságtudomány növekvő területén. A könyv amellett érvel, hogy a képesség konstruálása a kirekesztés és a felejtés folyamatán keresztül jön létre, amelyben az érzékszervi információk ábrázolása és az episztemológiai ítélet finoman (vagy néha nem finoman) elhallgatja a megtestesült szubjektivitás tényét.

Az eredmény az, amit Colangelo "a diaphanous abled body mítoszának" nevez, egy olyan fikció, amely szerint a fogyatékos test olyan test, amely nem vesz részt a tapasztalatban vagy nem helyezi el azt. Az áttetsző fogyatékos test azt a mítoszt támasztja alá, hogy a fogyatékos és a fogyatékos két különböző létkategóriát alkot, nem pedig egy folyamatosan változó kontinuum pontjait. A marginalizáció bármely rendszerében az uralkodó identitás mindig úgy állítja be magát, mint aki episztemológiailag és tapasztalati szempontból felsőbbrendű, mint az a csoport, amelytől elválasztja magát.

Valójában a norma mindig akkor a legerősebb, ha üres kategóriaként vagy a semmiből való nézetként értelmezik. A Diaphanous Bodies a fantomtestet vizsgálja, amely a fogyatékkal élők és a fogyatékkal élők közötti mesterséges kettősséget támasztja alá, amelytől a megtestesült tapasztalat reprezentációja függ.