Die Geschlossene Gesellschaft Und Ihre Ligaturen - Eine Kritik Am Beispiel 'Landschaft'
A nagy kihívásokkal szemben az utópisztikus gondolkodás jelenleg virágzik. Azt, hogy az utópiák, az idealizált céltársadalomról alkotott elképzeléseikkel nem egyeztethetők össze a nyílt társadalom alapvető jellemzőivel, már Karl Popper is kidolgozta „A nyílt társadalom és ellenségei” című könyvében a nemzetiszocializmus és a sztálinizmus hatására.
Ez a könyv a zárt társadalmak más formáit és felépítésük alapvető hasonlóságait (és különbségeit) elemzi. Mindezt Ralf Dahrendorf életesély-koncepciójára támaszkodva teszi, amelyben az opciók és kötöttségek kölcsönhatásával foglalkozik. A Dahrendorf által a ligatúrákról alkotott felfogás ambivalenciáját - mivel egyrészt korlátozzák a lehetőségeket, másrészt azonban értelmet is adnak nekik - háromféle megkülönböztetéssel oldja fel: etikai és morális, belső és külső, valamint explicit és implicit ligatúrákra.
Míg az előbbiek alkalmasak az életlehetőségek lehetővé tételére, addig az utóbbiak inkább korlátozzák azokat. A szerzők ennek alapján dolgozzák ki a különböző zárt társadalmak táj(mellék)hatását, illetve azt, hogy mennyire alkalmatlanok az aktuális kihívások kezelésére.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)