Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.
To Bring the Good News to All Nations: Evangelical Influence on Human Rights and U.S. Foreign Relations
Amikor az amerikai evangélikusok a huszadik század végén Latin-Amerikába, Afrikába, Ázsiába és Kelet-Európába áramlottak, hogy teljesítsék a globális evangelizációra vonatkozó bibliai megbízatásukat, külföldi tapasztalataik arra késztették őket, hogy otthon is mélyebben részt vegyenek a külpolitikai aktivizmusban. Lauren Frances Turek nyomon követi ezeket a tendenciákat, és megvilágítja, milyen összetett és jelentős módon alakította a vallás Amerika szerepét a hidegháború végi világban.
A To Bring the Good News to All Nations című könyvében megvizsgálja a keresztény külpolitikai lobbicsoportok növekedését és befolyását az Egyesült Államokban az 1970-es évektől kezdődően, értékeli a keresztény erőfeszítések hatékonyságát, amelyekkel a keresztények külföldi segélyeket akartak elérni a nekik kedvező rezsimeknek, és megvizsgálja, hogy ugyanezek a csoportok hogyan támogatták gazdasági és diplomáciai szankciók bevezetését az evangelizációt elfojtó nemzetekkel szemben. A vallási és kormányzati forrásokból származó archív anyagok felhasználásával a To Bring the Good News to All Nations című könyv összekapcsolja az evangélikus külpolitikai lobbizás fejlődését a tengerentúli missziós programmal.
Turek esettanulmányai - Guatemala, Dél-Afrika és a Szovjetunió - rávilágítanak az amerikai külpolitikára gyakorolt keresztény befolyás mértékére az 1970-es évek végétől az 1990-es évekig. Az evangélikus politikai munka a tengerentúli keresztények életét is átformálta, és hozzájárult az amerikai emberi jogi politika átrendeződéséhez. A globális evangelizáció előmozdítására és a külföldi testvérek támogatására tett erőfeszítések arra késztették az aktivistákat, hogy a Kongresszus segélyeket nyújtson olyan országok kedvelt, de elnyomó rendszereinek, mint Guatemala, miközben gazdasági és diplomáciai szankciókat vezetett be a keresztényeket üldöző nemzetekkel szemben, mint például a Szovjetunió.
Ez az érdekérvényesítés megváltoztatta az Egyesült Államok emberi jogi politikájának meghatározását és prioritásait, és ennek a XXI. századig tartó hatásai vannak.
