Az első világháború óta a tömegkommunikációt és a propagandát a politikai és katonai események szerves tényezőjének tekintik. Ez megnövelte a szisztematikus szakértelem és a tudományos kutatás iránti igényt.
A második világháború és a hidegháború idején a propaganda tervezése, megfigyelése és elemzése a stratégiai ismeretterjesztés fontos területévé vált. Benno Nietzel három ország - az Egyesült Államok, Németország és a Szovjetunió - propagandájában a kommunikációs szakértők és tudósok szerepét vizsgálja. A szereplők különböző csoportjai versengtek a becsületért, a befolyásért és a tekintélyért a propaganda területén.
Sikereik és kudarcaik a 20. századi tudományos folyamatok és szakértelem alternatív történetét rajzolják meg, amelyet következetlenségek, ellentmondások és ellentmondások jellemeznek.