Digitális írástudás, inkluzivitás és fenntartható fejlődés Afrikában

Eredeti címe:

Digital Literacy, Inclusivity and Sustainable Development in Africa

Könyv tartalma:

Fenntartható fejlődés csak akkor érhető el, ha senki sem marad le. A COVID-19 válság egyik maradandó tanulsága, hogy a digitális infrastruktúra és készségek elérhetősége az egyének és közösségek számára mennyire fontos a tanítás, a tanulás, a foglalkoztathatóság vagy egyszerűen a társadalomban való teljes körű részvétel szempontjából. A digitális írástudás világszerte milliók számára vált kritikus jelentőségűvé, és ez a szükséglet Afrikában is élesen érezhető, ahol sokaknak kellett gyorsan alkalmazkodniuk és különböző célokra használniuk az online platformokat. Az afrikai könyvtári ágazat a digitális írástudás egyik legfontosabb szószólója az egész országban. De mit és hogyan sikerült elérni? Hogyan segítette a digitális írástudás a felhasználói közösségeket? Mit kell még tenni?

Ebben a fontos könyvben Afrika könyvtárainak hozzájárulásai szerepelnek, amelyek felvázolják, hogyan közelítették meg a jobb és szélesebb körű digitális írástudás felé való elmozdulást. A könyv a következőket tartalmazza:

⬤  hogyan tanították meg Kenyában a könyvtárak - az ország nemzeti jövőképével összhangban - felhasználói közösségeiket, köztük a siket gyermekeket is arra, hogy ügyesen tudjanak az online térben tevékenykedni.

⬤ a digitális írástudás szerepe a foglalkoztathatóság növelésében Tunéziában.

⬤ a Ghánai Könyvtárhatóság, a Nigériai Nemzeti Könyvtár és a dél-afrikai Johannesburg Városi Könyvtár erőfeszítései a digitális írástudás előmozdítására az eLearning kezdeményezések és más digitális szolgáltatások révén.

⬤  betekintést nyerhetünk az ugandai diákok digitális készségeinek szintjébe, valamint abba, hogy a botswanai felsőoktatási intézmények hogyan térnek át a digitális platformokon történő tanításra és tanulásra.

Ez a könyv azt igyekszik elmagyarázni, hogy a globális világjárvány hogyan súlyosbította a már meglévő digitális szakadékot Afrikában. Megmutatja, hogy a digitális írástudás hangsúlyozása, miközben a kontinens digitális infrastruktúrája nem megfelelő, miért jelenthet nagy visszalépést abban a törekvésben, hogy "senki se maradjon le", hogy mindenki digitálisan írástudó legyen és teljes mértékben részt vehessen a 21. századi társadalomban.