Értékelés:
A könyv átfogóan vizsgálja a szerzői jogokat, különösen azok fejlődését a digitális korban, és rávilágít a vállalatok és az egyéni fogyasztók jogai közötti ellentmondásra. Bár a könyv informatív és lényeglátó, néhány olvasó kihívásnak találta az írásmódot, és úgy érezte, hogy hiányzik belőle a digitális művek védelmére vonatkozó gyakorlati útmutatás.
Előnyök:⬤ Szemet gyönyörködtető betekintés a szerzői jog fejlődésébe, különösen a digitális technológiához kapcsolódóan.
⬤ Magával ragadó és egyszerű írásmód, amely érthetővé teszi az összetett jogi kérdéseket.
⬤ Értékes történelmi kontextus és a jelenlegi szerzői jogi kihívások kritikus elemzése.
⬤ Alapvető olvasmány a fogyasztók számára, hogy megértsék jogaikat és a szerzői jog következményeit.
⬤ Néhány felhasználó szerint az írásmód nehézkes és nehezen követhető.
⬤ A könyvet inkább folyóiratcikkek gyűjteményének, mint összefüggő elbeszélésnek érzik.
⬤ Nem biztos, hogy gyakorlati útmutatást nyújt azoknak, akik megpróbálják megvédeni digitális műveiket.
⬤ Egyes tartalmak elavultnak vagy nem eléggé innovatívnak tűnhetnek az aktuális szerzői jogi kérdések tekintetében.
(12 olvasói vélemény alapján)
Digital Copyright
A nagyközönség a szerzői jogról (ha egyáltalán gondol rá) marginális és titkos dologként szokott gondolkodni. A szerzői jog azonban központi szerepet játszik társadalmunk információs politikájában, és befolyásolja, hogy mit olvashatunk, nézhetünk, hallhatunk, használhatunk vagy tanulhatunk. 1998-ban a kongresszus új törvényeket hozott, amelyek nagymértékben kiterjesztették a szerzői jogtulajdonosok ellenőrzését a műveik magánszemélyek általi felhasználása felett. Az új jogok érvényesítésére irányuló erőfeszítések nagy nyilvánosságot kapott jogi csatározásokhoz vezettek a hagyományos média - köztük a nagy lemezkiadók és filmstúdiók - és az újonnan induló internetes cégek, például az MP3.com és a Napster között.
Jessica Litman megkérdőjelezi, hogy az ügyvédek és lobbistáik által kidolgozott szerzői jogi törvényeknek valóban van-e értelme a többség számára. A hétköznapi fogyasztók és a szerzői jogi védelem alatt álló művek közötti minden interakciót törvényileg kellene korlátozni? Praktikus-e az ilyen törvények betartatása, vagy elvárható-e, hogy a fogyasztók engedelmeskedjenek nekik? Milyen hatással vannak az ilyen törvények az információcserére egy szabad társadalomban? Litman kritikája az 1998-as szerzői jogi törvényt összefüggéstelen patchworkként mutatja be. Olyan reformok mellett érvel, amelyek tükrözik az emberek tényleges viselkedését a mindennapi digitális interakciók során.
A Maize Books kiadása egy 2006-ban írt utószót is tartalmaz, amely a peer-to-peer fájlcsere terjedését vizsgálja, valamint egy új utószót, amely a digitális millenniumi szerzői jogi törvény következményeiről elmélkedik, mivel a törvény közeledik huszadik születésnapjához.
