Dirty River: A Queer Femme of Color Dreaming Her Way Home (Egy színes bőrű queer nő álmodik hazafelé)

Olvasói vélemények

A kritikák szerint a könyv erőteljes és intim memoár, amely mélyen megérinti az olvasókat. Sokan értékelik a szerző költői írói stílusát és tapasztalatainak hitelességét, különösen az identitással, a traumával és a közösséggel kapcsolatban. Az elbeszélést érzelmi mélysége és kézügyessége miatt jegyzik, ami lebilincselő olvasmánnyá teszi. Vannak azonban kritikák a könyv szervezésével és szerkesztésével kapcsolatban, egyes kritikusok úgy érzik, hogy inkább esszégyűjteménynek, mint összefüggő memoárnak tűnik.

⬤ Mélyen megindító és erőteljes elbeszélés
⬤ költői írásmód
⬤ hiteles és átélhető élmények
⬤ érzelmi mélység és mesterség
⬤ széles közönséghez szól, beleértve azokat is, akik jellemzően nem olvasnak tényirodalmat.

⬤ Egyes részek rosszul vannak megszervezve
⬤ inkább olvasható úgy, mint egy elkapkodott MFA-dolgozat, mint egy csiszolt memoár
⬤ a tartalom ismétlődése az egyes részekben
⬤ a benne szereplő esszék változó színvonalúak.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Dirty River: A Queer Femme of Color Dreaming Her Way Home

Könyv tartalma:

Lambda Literary Award döntős.

1996-ban Leah Lakshmi Piepzna-Samarasinha költőnő két hátizsákkal megszökött Amerikából, és Kanadában kötött ki, ahol felfedezte a queer anarchopunk szerelmet és a forradalmat, de továbbra is kísérti az, amiért eleve elhagyta otthonát. Ez a szenvedélyes és lebilincselő memoár az álmok és rémálmok, a bevándorlási bírósági sorakozások és a queer dél-ázsiai táncos esték mixtape-ja; feltárja, hogyan navigál egy fogyatékos, színes bőrű queer nő és bántalmazás túlélője a múlt piszkos folyóján, és - ahogy az alcíme is sugallja - hazaálmodja magát.

Leah Lakshmi Piepzna-Samarasinha Love Cake című verseskötete Lambda Literary-díjat nyert.