Értékelés:
A könyv a déli tapasztalatok összetettségét tárja fel, a büszkeség és a szégyen témáit különböző kulturális szemüvegen keresztül. Crank a déli kultúra „mocskosságának” elismerése és elfogadása mellett érvel, a hagyományos irodalmon túli források sokszínűségét felhasználva.
Előnyök:A szerző hatékonyan teremt kapcsolatot a déli kultúra különböző elemei között, a források széles skáláját felhasználva gazdagítja az elbeszélést. A „mocskosságról” szóló keretező esszé meggyőző szemléletet nyújt a déli identitás és annak összetettségének szemléléséhez. A könyv fontos hozzájárulásként érzékelhető a déli tanulmányokhoz, amely befogadásra és új perspektívákra ösztönöz.
Hátrányok:Egyes olvasók a „koszosság” fogalmát mint elemzési keretet kissé félreérthetőnek vagy túlzónak találhatják. Emellett a különböző kulturális műtárgyakra való széles körű összpontosítás bizonyos területeken a mélység hiányához vezethet, ami a konkrét irodalmi elemzések iránt jobban érdeklődők számára esetleg hiányérzetet kelthet.
(1 olvasói vélemény alapján)
Dirty South: Exploring a Fantasized Region, 1970-2020
A The Dirty South (A piszkos Dél) a Délnek mint konstruált, fantáziált régiónak az amerikai pszichében változó jelentéseit vizsgálja, különösen azt, hogy gyakran társul a szenny trópusaihoz, amelyek a földet, a szemetet, a szemetet, a homokot, a szemetet, a sarat, a mocsárvizet, a nyálkát és a szennyezést hangsúlyozzák. James A. Crank az 1970-es évek ikonikus alkotásaitól kezdve, mint a Deliverance és a Texasi láncfűrészes mészárlás, a "piszkos" Dél képét követi nyomon a XXI. századig, hogy feltárja a régiónak a déliek és a nem déliek képzeletében egyaránt meglévő társadalmi, politikai és pszichológiai hatásait.
A The Dirty South olyan médiaformákra összpontosít, amelyeken keresztül a déli identitás artikulálódik és megkérdőjeleződik - beleértve a horrorfilmeket, a Swamp Thing képregényeket és az olyan előadók népszerű zenéjét, mint Waylon Jennings és az OutKast -, és a déli koszosság iránti tartós rajongást vizsgálja, miközben a polgárjogi korszak vége óta annak okairól és következményeiről elmélkedik. Kiemelve az 1970 és 2020 közötti időszakot, amikor a Dél számos új lehetséges identitást kezdett képviselni a nemzet egésze és maga a terület számára, Crank megvizsgálja, hogy a déliek milyen módon használták a kosz ábrázolását a határok létrehozására és ellenőrzésére, valamint e határok megtámadására. Az egyes fejezetek az 1970-es évek kiemelkedő irodalmi vagy kulturális szövegeit párosítják kortárs művekkel, például Jordan Peele Get Out című filmjével, amelyek hasonló befektetéseket hasznosítanak újra, vagy - kritikusan - megkérdőjelezik a korábbi képek eredendő fehérségét.
A régióról szóló fantáziák historizálásával és a huszonegyedik század első évtizedeivel való összekapcsolásával a The Dirty South feltárja, hogy a déli koszosságról alkotott elképzelések nem azért szaporodnak, mert hitelességet vagy relevanciát kölcsönöznek az amerikai Délnek, hanem mert olyan feltűnően segítik a befektetők (valós és képzelt) zombifikált munkáját az eszmék temetőjéhez kötni.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)