Disznó-öböl: A 2506. brigád szóbeli története

Olvasói vélemények

A „Disznó-öböl: Dr. Victor A. Triay „A 2506-os brigád szóbeli története” című könyvét alapos kutatásaiért és a Disznó-öbölbeli invázió résztvevőinek megható személyes beszámolóiért dicsérik. Számos kritika kiemeli ezeknek az elbeszéléseknek a fontosságát az esemény reális megértésében, az uralkodó mítoszok megcáfolásában és a 2506-os brigád tagjainak demokratikus eszméinek megvilágításában. Egyes vélemények azonban keserűségüket fejezik ki a CIA és az amerikai kormány által elkövetett árulással kapcsolatban.

⬤ A 2506-os brigád és más érintettek mélyreható személyes történetei.
⬤ Hatékonyan ötvözi a történelmi kontextust az egyéni elbeszélésekkel.
⬤ Megkérdőjelezi a Castro rezsim és mások által terjesztett mítoszokat.
⬤ Kifejezetten ajánlott a kubai történelem és a kubai forradalom iránt érdeklődő olvasóknak.

⬤ Néhány olvasó úgy véli, hogy a beszámoló a CIA és az amerikai kormány árulását mutatja be.
⬤ A veteránok körében továbbra is megmaradt a keserűség érzése az invázió végrehajtásával kapcsolatban.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Bay of Pigs: An Oral History of Brigade 2506

Könyv tartalma:

Az interjúkból:

A terhes) feleségem egyszer megkérdezte tőlem: "Hogyan lehetséges, hogy nem gondolsz a gyerekedre? ' Azt mondtam neki: 'Pontosan azért a gyermekért és a másik kettőért, aki itt van, megyek. Azt tervezem, hogy visszatérek a hazámba, és nem akarok kommunista hazát." - Jorge Marquet.

Az egyik szomorú dolog, ami Kuba történelmének ebben az időszakában történt, hogy a történészek nem adtak hitelt azoknak az idealizmusának, akik a forradalom ellen fordultak. Valóban tele voltunk jóakarattal, és jobbá akartuk tenni Kubát. --Eduardo Zayas-Baz n.

A) a hitünk védelmében érzett kötelességtudat volt az, ami a férjemet motiválta..... Ami miatt áldásomat adtam a tevékenységére, az a saját kötelességérzetem volt. -- Myrna Pardo Mill n (az invázió miatt megözvegyült)

Ez a Disznó-öbölbeli invázió története, először elbeszélve azoknak az idealista résztvevőknek a szavaiból, akik 1961 áprilisában összefogtak, hogy megdöntsék Fidel Castro diktatúráját. A 2506-os brigád mintegy 1500 emberének többségét Castro erői a kubai mocsarakban fogták el, és 1962 decemberéig börtönben tartották őket. Körülbelül 114-en meghaltak.

Victor Triay az oral history és a hagyományos elbeszélő forma ötvözésével elmondja, hogy kik voltak a brigád egyes tagjai, és miért harcoltak. Egy veterán, aki az invázió idején mindössze tizennyolc éves volt, így emlékszik vissza: "Most rajtam volt a sor, hogy tegyek valamit Kubáért. Valószínűleg a legtisztább dolog, amit életemben valaha tettem, az volt, hogy meghoztam a döntést, hogy elmegyek". Triay leírja az önkéntesek toborzását, kiképzését, harci tapasztalatait és fogságuk nyomorúságos hónapjait. Bemutatja a hátrahagyott nőket is, köztük hármat, akiket az invázió miatt megözvegyültek.

Az amerikai kubai közösségben ma élő közel 2 millió ember között a 2506-os brigádot alkotó szabadságharcosok mindig is a legnagyobb tiszteletet élvezték. A Disznó-öböl az invázió személyes történeteit meséli el egy olyan beszámolóban, amely visszaadja a hidegháború történelmének egy kulcsfontosságú pillanatának emberi dimenzióját.