Do Morals Matter?: Presidents and Foreign Policy from FDR to Trump

Olvasói vélemények

Joseph Nye könyve az erkölcs hatását vizsgálja az amerikai külpolitikai döntésekre FDR-től Trumpig, egyedülálló etikai keretet nyújtva az elnöki intézkedések értékeléséhez. Az olvasók értékelik a közérthető írást és a történelmi betekintést, bár egyesek szubjektívnek találják a pontozási rendszert, az elnökökről szóló beszámolóból pedig hiányzik a mélység.

⬤ Értékes keretet kínál a külpolitikai etika értékeléséhez.
⬤ Értelmes történelmi elemzést nyújt az amerikai elnökökről FDR-től Trumpig.
⬤ Jól megírt és könnyen érthető; a különböző szintű szakértelemmel rendelkező olvasók számára is vonzó.
⬤ Elmélyült gondolkodásra ösztönöz a külpolitikai döntések erkölcsiségéről.
⬤ Kiegyensúlyozottan vizsgálja az elnöki kontextusokat és döntéseket.

⬤ Az elnökök pontozási rendszere túlságosan szubjektívnek tekinthető.
⬤ Hiányzik a mély történelmi kontextus az amerikai külpolitikai eseményeket nem ismerő olvasók számára.
⬤ Egyesek szerint az írás ismétlődik, mivel minden egyes elnök esetében hasonló elemzési sémát követ.
⬤ Kritika, hogy nem mélyül el az erkölcsi filozófiában vagy a döntéseket befolyásoló pszichológiai szempontokban.

(24 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Az amerikaiak folyamatosan erkölcsi ítéleteket hoznak az elnökökről és a külpolitikáról. Sajnos ezek közül az értékelések közül sokan rosszul átgondoltak. Az elnököt vagy dicsérik kijelentéseinek erkölcsi tisztaságáért, vagy kizárólag tetteinek eredményei alapján ítélik meg.

A Do Morals Matter? című könyvében Joseph S. Nye, Jr. a nemzetközi kapcsolatok egyik vezető tudósa tömör, mégis mélyreható elemzést nyújt az etika szerepéről az amerikai külpolitikában az 1945 utáni amerikai korszakban. Nye végigveszi az egyes elnökségeket FDR-től Trumpig, és három etikai dimenzió, a szándékok, az alkalmazott eszközök és a döntések következményei alapján pontozza külpolitikájukat. Mindezek mellett értékeli vezetői kvalitásaikat is, részletezve, hogy mely megközelítések működnek és melyek nem. Függetlenül attól, hogy az egyes elnökök milyen politikát preferáltak, Nye bemutatja, hogy mindegyiküknek nem volt teljes mértékben korlátozva a rendszer struktúrája által, és valójában volt választási lehetőségük. Megjegyzi továbbá a nem cselekvés fontos etikai következményeit, mint például Truman hajlandóságát, hogy a nukleáris fegyverek bevetése helyett inkább elfogadja a patthelyzetet Koreában.

Mivel oly gyakran alkalmazunk erkölcsi érvelést a külpolitikában, Nye azt javasolja, hogyan tehetnénk ezt jobban. A legfontosabb, hogy az elnököknek mind a politikai kontextust, mind az erőforrások rendelkezésre állását figyelembe kell venniük, amikor arról döntenek, hogyan hajtsanak végre egy etikus politikát - különösen egy olyan jövőbeli nemzetközi rendszerben, amely nemcsak Kína és Oroszország nagyhatalmi versenyét jelenti, hanem egy sor transznacionális fenyegetést is: az illegális kábítószer-kereskedelmet, a fertőző betegségeket, a terrorizmust, a kiberbűnözést és az éghajlatváltozást.