Dogged

Könyv tartalma:

A Dogged állatai valahol a fikció és a valóság között helyezkednek el, és egyszerre léteznek „lényekként, akiket a gyerekek látnak lázukban” és „az egyetlen / jó álmod / az éjszakában”. Az időtől és az elbeszélésektől, az örökké távoli most terétől elkülönülő térben lakva, ezek a kísérteties versek az állati tudatosságot és vágyat vizsgálják, ahogy „üvöltések lebegnek / mint a krókuszok - / lila / és félig nyitott / az ismeretlen felé.”.

A magas és alacsony vizuális médiumok széles skálájára tekintve - Steven Spielberg Jaws című filmjétől és az Animal Planet Fatal Attractions című műsorától Peter Paul Rubens festményéig, amelyen Herkules kutyája felfedezi a tiriai bíbort - Stacy Gnall az ember-állat kapcsolatokról és megosztottságról elmélkedik, azokat a pillanatokat vizsgálva, amikor az emberi hangok a „néma” állatokkal keveredve túllépik a nyelv határait. A Doggedben az állatok a költészet legmagasabb törekvéseként jelennek meg.

A kanyar körül számolták.

Soha nem fogunk megöregedni.

Mert nem voltak rá szavak.

Lágyan tettem a karomat.

Egy őzike nyaka köré.

S ő nem érzett riadalmat. Beszédet.

Itt rontottuk el.

(„Az erdőben, ahol a dolgoknak nincs nevük”)