Olvasói vélemények
Összegzés:Kate Manne „Down Girl” című írása a nőgyűlölet éleslátó elemzését nyújtja, és azt állítja, hogy a nőgyűlölet nem pusztán egyéni gyűlöletként, hanem egy patriarchális társadalmon belüli rendfenntartó mechanizmusként működik. A könyv időszerű, jól érvel, és új keretet kínál a nőgyűlölet és annak a nők életére gyakorolt hatásainak megértéséhez. Bár mély meglátásokat tartalmaz, és rendkívül releváns a kortárs viták szempontjából, egyes olvasók számára a tudományos nyelvezet sűrű és nem teljesen hozzáférhető.
Előnyök:A könyv időszerű és rendkívül olvasmányos, komoly és elgondolkodtató elemzést nyújt a nőgyűlöletről. Sok recenzens dicséri Manne képességét, hogy összetett gondolatokat tud úgy megfogalmazni, hogy az rezonáljon személyes tapasztalataikra. Különösen nagyra értékelik a szexizmus és a nőgyűlölet közötti különbségtételt, és a könyvet intellektuálisan kielégítőnek és hitelesítőnek írják le. Jól kutatott, és olyan új meglátásokat mutat be, amelyeket korábban nem vizsgáltak.
Hátrányok:Egyes kritikusok szerint az írásmód túlságosan akadémikus, a bonyolult mondatok és a szakzsargon nehezen olvashatóvá teszi a kötetet azok számára, akik lazább és egyszerűbb megközelítést keresnek. A lábjegyzetek sűrűsége és a tudományos hangvétel ronthatja az olvasás élményét, és időnként nehézkesnek tűnhet. Néhány olvasó kifejezte azt az óhaját, hogy a szerző egyszerűsítse a prózát a szélesebb közönség számára.
(147 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Down Girl: The Logic of Misogyny
Könyv tartalma:
A nőgyűlölet forró téma, mégis gyakran félreértik. Mi is pontosan a nőgyűlölet? Ki érdemli meg, hogy nőgyűlölőnek nevezzék? Miben különbözik a nőgyűlölet a szexizmustól, és miért hajlamos fennmaradni - vagy növekedni - még akkor is, amikor a szexista nemi szerepek csökkennek? Ebben a könyvben Kate Manne morálfilozófus és író a közéletben és a politikában megjelenő nőgyűlöletet vizsgálja.
Amellett érvel, hogy a nőgyűlöletet nem elsősorban úgy kell értelmezni, mint a férfiak által az összes vagy a legtöbb nő iránt érzett gyűlöletet vagy ellenségességet. Sokkal inkább arról szól, hogy elsősorban a férfiuralmat megkérdőjelező "rossz" nőket ellenőrzik, rendőriztetik, büntetik és száműzik. És ez összeegyeztethető a "jók" jutalmazásával, és más nők kiemelésével, hogy figyelmeztetésként szolgáljanak a rendetlenségre.
Az is gyakori, hogy a nők bűnbakként szolgálnak, boszorkányként égetik őket, és páriaként kezelik őket. Manne olyan közelmúltbeli és aktuális eseményeket vizsgál, mint az Elliot Rodger által elkövetett Isla Vista-i gyilkosságok, az elítélt sorozatos nemi erőszaktevő, Daniel Holtzclaw esete, aki rendőrként afroamerikai nőket zaklatott Oklahoma Cityben, Rush Limbaugh Sandra Fluke elleni kirohanása, valamint Julia Gillard akkori ausztrál miniszterelnök "nőgyűlölő beszéde", amely a YouTube-on terjedt el.
A könyvből kiderül, hogy többek között ezek az események hogyan alapozták meg a 2016-os amerikai elnökválasztást. Nemcsak a Hillary Clinton ellen irányuló nőgyűlölet volt előre látható mind mennyiségében, mind minőségében, Manne szerint az is előre látható volt, hogy sokan készek lesznek megbocsátani és elfelejteni Donald Trump szexuális zaklatásokkal és zaklatásokkal kapcsolatos múltját illetően.
Manne szerint ugyanis ez a nőgyűlölet gyakran figyelmen kívül hagyott és ugyanilyen káros alvilági vonása: a felmentés vagy a "himpátia" kimutatása azon viszonylag kiváltságos férfiak iránt, akik uralják, fenyegetik és elhallgattatják a nőket.
