Drogjátékok: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a doppingpolitika, 1960-2008

Olvasói vélemények

A „Drogjátékok” című könyv a sport és a politikatörténet metszéspontját vizsgálja, különösen a hidegháború idején, bemutatva a sport diplomáciai eszközként betöltött szerepét és politikai fegyverként való jelentőségét.

Lenyűgöző elbeszélés, fontos hozzájárulás a sport és a politika kapcsolatának megértéséhez, világosan megfogalmazza a sport történelmi jelentőségét a diplomáciában, emeli a szerző rangját a sporttörténészek között.

A recenzióban konkrét ellenérveket nem említettek.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Drug Games: The International Olympic Committee and the Politics of Doping, 1960-2008

Könyv tartalma:

1960. augusztus 26-án a huszonhárom éves dán kerékpáros, Knud Jensen, aki az akkori római olimpiai játékokon vett részt, hirtelen leesett a kerékpárjáról és koponyatörést szenvedett.

Halála órákkal később olyan pletykákhoz vezetett, hogy teljesítményfokozó szerek voltak a szervezetében. Bár minden bizonnyal nem ez volt az első eset, hogy az olimpiai játékokon doppingoltak, Jensen halála szolgál kiindulópontul Thomas M. Hunt alaposan kutatott, kronologikus története számára, amely a dopping és az olimpia modernkori kapcsolatát mutatja be.

A nemzetközi kapcsolatok elméletéből, a diplomáciatörténetből és a közigazgatási jogból származó fogalmakat felhasználva ez a mű a kérdést a globális politikai kapcsolatokhoz kapcsolja. A hidegháború idején a nemzeti kormányoknak nem sok okuk volt arra, hogy támogassák az olimpiai játékok hatékony doppingellenes ellenőrzését.

Mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió úgy képzelte el a hatalmat a sportban, mint a külföldi barátok és riválisok lenyűgözésének eszközét. Az ebből eredő éremverseny arra ösztönözte a nemzeteket a vasfüggöny mindkét oldalán, hogy a doppingszabályozási hatáskörök a magán sporthatóságoknál maradjanak. Tekintettel a teszteléssel járó költségekre és a drogbotrányok következményeire, ezek a hatóságok igyekeztek elkerülni a kérdést, amikor csak lehetett.

A hidegháború vége felé azonban a kormányok egyre inkább belekeveredtek a tesztelés kérdésébe. Mivel a doppingolás az olimpiákon való megszüntetése történelmileg egy tudományos, etikai és politikai dilemma volt, a politikai tehetetlenség egyre kevésbé akadályozza a doppingolás felszámolását az olimpiákon.