Értékelés:

Diana Relke „Drones, Clones, and Alpha Babes” című könyve a Star Trek, különösen a „The Next Generation” és a „Voyager” feminista szemléletére összpontosít, de nagyrészt figyelmen kívül hagyja az „Enterprise” 9/11 utáni elemeit. Bár érdekes betekintést nyújt, nem biztos, hogy kielégíti azokat, akik a 9/11 utáni témák mélyebb feltárására vágynak.
Előnyök:A könyv a Star Trek egyedülálló feminista elemzését nyújtja, és érdekes meglátásokat tár fel a humanizmusról és a poszthumanizmusról. Néhány olvasó értékeli a szerző nézőpontját és a tárgyalt kérdések filozófiai mélységét, így a könyv azoknak ajánlott, akik a Star Treket többnek tekintik, mint puszta szórakozásnak.
Hátrányok:Az elsődleges hátránya, hogy főként a korábbi Star Trek-sorozatokra (TNG és Voyager) összpontosít, és kevés szó esik az „Enterprise” 9/11 utáni aspektusairól. Ez csalódást okozhat azoknak az olvasóknak, akik kifejezetten a 9/11 utáni elemzésekre vágynak. Emellett néhány olvasó a szerző feminista nézeteit szélsőségesnek vagy nem teljesen elfogadhatónak találja.
(3 olvasói vélemény alapján)
Drones, Clones, and Alpha Babes: Retrofitting Star Trek's Humanism, Post -9/11
A Star Trek-franchise a populáris média egyik legsikeresebb alkotása kultúránkban.
A Star Trek témájában megjelent népszerű és tudományos könyvek száma óriási, és évről évre egyre több és több cím jelenik meg. Nagyon kevés azonban az, amely a Star Treket a humanizmus és a poszthumán dialektikája, a fejlett technológia átható volta és a nemi identitás bonyodalmai szempontjából vizsgálta.
A Drones, Clones and Alpha Babes című könyvében Diana Relke rávilágít arra, hogy a Star Trek-narratívák hogyan befolyásolják és befolyásolják az Egyesült Államokban változó kulturális értékek, és hogyan hatnak rájuk, ezeket portálként használva az Egyesült Államok 9/11 előtti és utáni szociopolitikai és szociokulturális tájképeihez. Kanadai szemszögből Relke a Star Trek liberális humanizmusának egyedülállóan amerikai változatára összpontosít, ezt kiterjeszti az ideológiai jellemzők szélesebb körű elemzésére, és elkerüli a teljesen pozitív vagy negatív kritikát, ehelyett inkább a téma összetettségében rejlő ellentmondások tiszteletben tartását választja.