Awake in Gethsemane: Bonhoeffer and the Witness of Christian Lament
A zsoltárokban végig tanúi lehetünk annak, hogy Dávid a gyötrelem és a bánat időszakaiban szabadulásért kiált, menedéket és erőt keresve az Úrnál. Hasonlóképpen, Jézus a Gecsemáné kertjében a legnagyobb szükség idején erőt kért Istentől. Mind Dávid, mind Jézus Istenhez intézett kiáltásai a siralom elfeledett lelki fegyelmét tükrözik. A siránkozás nem a végső remény nélküli szomorúság - ez a kétségbeesés. A siránkozás inkább az Istenbe vetett bizalom a reménytelenség megtapasztalása ellenére, sőt annak révén.
Az Ébredj a Gecsemánéban című könyvben Tim Judson Dietrich Bonhoeffer életével és munkásságával való szoros foglalkozáson keresztül képzeli el a siralom helyét és jelentését a keresztény közösség számára. Miután dokumentálta a siralom történelmi hanyatlását és jelenlegi hiányát a nyugati egyház nagy részén belül, Judson háromféle megközelítést kínál a témához, és amellett érvel, hogy a siralom alapja szükségszerűen a teológiában, az etikában és a liturgiában található, egymástól kölcsönösen függő módon. Ez a kapcsolat keretezi a Bonhoeffer mellett végzett kritikai munkát, amely a siratást az ő krisztológiáján, ekkleziológiáján és bibliai exegézisén keresztül értelmezi. Egy konstruktív lamentológia jön létre, amelynek célja, hogy megkönnyítse az egyház elköteleződését néhány kritikus kortárs kérdéssel szemben.
Judson a siránkozást az igazán emberi élet hűséges aspektusaként mutatja be, amely Krisztusban és Krisztus által másokért és másokkal együtt él. A siralom olyan eszköz, amelynek segítségével a tanítványok "ébren maradnak Krisztussal együtt a Gecsemánéban" egy olyan sebzett világban, ahol a bűn, a szenvedés és a bánat megmarad. Egy ilyen szemléletmód megkérdőjelezi a siralomról uralkodó ideológiai horizontokat és általános előfeltevéseket, amelyek kizárják vagy eltorzítják ezt a létfontosságú lelki fegyelmet. Ezért Judson új képzeletbeli lehetőségeket nyit a siralom pozitív és kreatív értelmezésére, tanúságot téve arról a valóságról, hogy a hívő szabadságot tökéletesen maga a siránkozó Jézus testesíti meg, aki saját siralma révén a világ üdvösségét jelenti.