Economist Style Guide - 12. kiadás

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik, hogy a könyv az írók számára nélkülözhetetlen stíluskalauz, amely világos és tömör tanácsokat ad az angol nyelvtan és nyelvhasználat terén. Sok felhasználó értékeli a könyv szellemességét és eleganciáját, ami élvezetes olvasmánnyá és egyben informatívvá teszi. Gyakorlati referenciaként szolgál az íráskészség fejlesztéséhez és az amerikai és brit angol nyelv árnyalatainak megértéséhez. Néhány recenzens azonban a nyomtatás minőségével kapcsolatos problémákat jegyez meg, és halvány oldalakra hivatkozik, és vannak olyan megjegyzések, amelyek szerint a könyv használatát befolyásolja az olvasó szándéka, akár valódi javulás, akár nagyképűség céljából.

Alapvető útmutató az íráskészség fejlesztéséhez, világos és tömör hivatkozás, élvezetes és szellemes, nagyszerű az angol nyelv árnyalatainak megértéséhez, hasznos mind a kezdők, mind a tapasztalt írók számára.

Néhány oldal halvány és rosszul nyomtatott, a könyv céljának félreértésének lehetősége, ha igényesen használják, tipográfiai hibák jelenléte.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Economist Style Guide - 12th Edition

Könyv tartalma:

Ritka az olyan stílusirányzat, amelyet az ember - még a szóbeliséggel foglalkozó ember is - el akar olvasni az egészet. A The Economist Style Guide azonban, amelynek célja, ahogy a könyv is mondja, a jó írás népszerűsítése, olyan szellemes és szigorú, hogy ellenállhatatlan.

A könyv három részből áll. Az első az Economist stíluskönyve, amely egyfajta állásfoglalásként lép fel a világos, tömör, helyes szóhasználat mellett. A könyv bevezetőjében felsorolt nagy nem-nemek a következők: „Ne légy fülledt....

Ne legyél fennhéjázó vagy arrogáns....

Ne légy túlságosan elégedett magaddal.... Ne legyen túl beszédes....

Ne legyen túl didaktikus.... (És) ne légy hanyag.” Még mielőtt a B betűhöz érnénk, emlékeztetnek minket arra, hogy az aggravate „azt jelenti, hogy rontani, nem pedig irritálni vagy bosszantani”; hogy az alibi „az a bizonyított tény, hogy máshol van, nem pedig hamis magyarázat”; és hogy az anarchia „a törvény vagy a kormány teljes hiányát jelenti. Lehet harmonikus vagy kaotikus”.

A könyv 2. része számos helyesírási, nyelvtani és nyelvhasználati különbséget ismertet a brit és az amerikai angol között. Míg sok briticizmus ismerős a legtöbb amerikai számára, és fordítva, vannak olyan szavak - például a homely, bomb és table -, amelyek teljesen más jelentést kapnak, amikor átkelnek az Atlanti-óceánon.

A 3. rész pedig olyan információkhoz nyújt praktikus hivatkozást, mint az általános üzleti rövidítések, számviteli arányok, a Beaufort-skála, áruforgalmi osztályozások, valuták, törvények, mértékegységek és tőzsdei indexek.

Az amerikai olvasónak tisztában kell lennie azzal (de nem kell elriasztania), hogy a tárgyalt stíluskérdések egy része kifejezetten brit. --Jane Steinberg