Édes fájdalmak: Farideddin Attar Neyshaboori sejk válogatott versei

Olvasói vélemények

A könyv Attar költészetének gyűjteménye, amely mély visszhangot kelt az olvasókban, különösen a szufizmus és a perzsa miszticizmus iránt érdeklődőkben. Elismert mély meglátásairól és elmélkedésre ösztönző képességéről.

Sok olvasó értékeli a költészet mélységét és szépségét, az ügyes fordításokat és a világos, inspiráló válogatásokat. A könyvet dicsérik a lélek táplálására való képessége és a különböző olvasási időkben való hozzáférhetősége miatt. A komoly keresők és a szúfi miszticizmust kedvelők számára is kötelező olvasmánynak tartják.

Egyes kritikák arra utalnak, hogy a költészet teljes körű megbecsülése mély elmélkedést igényelhet, és hogy az egyhuzamban történő elolvasás nem biztos, hogy igazságot szolgáltat a gazdagságának. Kifejezett ellenérveket nem említettek, de a költészet jellege kihívást jelenthet a szúfi fogalmakkal nem ismerkedők számára.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Sweet Sorrows: Selected Poems of Sheikh Farideddin Attar Neyshaboori

Könyv tartalma:

A szufizmus (ezoterikus iszlám) az elmúlt fél évszázadban elismert spirituális hagyománnyá vált, amely már nem korlátozódik az iszlámra vagy a Közel-Keletre. Ezért a szúfi irodalom eredeti forrásokból történő fordításának minden felelősségteljes munkája egy lépés a szúfi örökség spirituális megbecsülésének előmozdításában. Mindenki számára, akit különösen a szufizmus, vagy általában a misztikus megértés érdekel, Attar művei nélkülözhetetlenek. A későbbi óriásokra, például a misztikus költőre, Dzsalaleddin Rúmira gyakorolt hatása jól dokumentált.

Attar 1119-ben született, és hírhedten kaotikus időkben élt, amikor a kisstílű hadurak soha nem nyugodtak, és az éhínség és a betegségek mindennaposak voltak. Szülővárosának, Reynek a mongol horda általi teljes elpusztítása során 1221-ben halt meg.

A külső körülmények ellenére nem lehet túlbecsülni Attar hatásának értékét, amely ezekben az időkben a fény jelzőfényt jelentette. Úgy tűnik, hogy mindig az alapvető emberi jóságba vetett hite áll a középpontjában. Attar ragaszkodott ahhoz, hogy az egyénnek érzékenységének finomítására kell összpontosítania, hogy megszabaduljon a tudatlanságtól, és méltóvá váljon arra, hogy emberi lénynek nevezzék.

Attar óta sok nemzedék vett menedéket írásaiban, hogy megerősítse hitét abban, hogy a láthatatlan dolgokat válassza mindazzal szemben, ami látható. Írásai tartalmaznak történeteket a kora előtt és körül élt misztikusok életéről is, és ebben az értelemben ő az egyik kevés forrás az életrajzukról, bár az övé inkább népszerű, mint tudományos információ.

Attar Nyugaton leginkább a Szentek életrajzai és a Madarak konferenciája című művei miatt ismert, de számos más remekművet is írt, amelyek a laikusok és a szufi gyakorlói körében Iránban és a perzsa nyelv által befolyásolt kultúrákban is jól ismertek. Az Édes bánat Attar kevésbé ismert műveinek első angol nyelvű összeállítása. A fordító, Vraje Abramian 350 rövid verset válogatott össze, amelyek Attar költői hangulatok széles skáláját fedik le - a kissé szatirikus és humoros versektől a gyengéd és szívszorító versekig. Az Attarral kapcsolatos háttérinformációk, valamint a fordító feladatáról szóló esszé teszik ezt a könyvet lenyűgöző és hiteles könyvvé. A Függelékben Attar egyik klasszikusának, a Moseebat-nameh-nek (A megpróbáltatások könyve) nagy terjedelmű válogatása olvasható.