Edinburgh German Yearbook 13: Music in German Politics / Politics in German Music
A 13. kötet a zene és a politika kölcsönhatásával foglalkozik, műfajok, szerzők, zeneszerzők és művészek széles körét vizsgálva Németországban a 19. század óta.
A német újraegyesítés egyik különösen ikonikus képe az, amikor Msztyiszlav Rosztropovics 1989. november 11-én a berlini fal előtt J. S. Bach csellószvitjeiből játszik. Harminc évvel később időszerű újra átgondolni a zene és a politika kereszteződését a német nyelvterületen. A gyakran motivációs erőként, propagandaeszközként vagy akár fegyverként is alkalmazott zene az identitás és a hovatartozás érzetét keltheti, és egyszerre vált ki megnyugtató és felkavaró emlékeket. Kulcsszerepet játszik a haza és a "németség" kialakításában, ideológiai, nacionalista és propagandisztikus célokat szolgál, politikai üzeneteket közvetít és befolyásolja a közvéleményt.
Ez a kötet történészek, irodalomtudósok és zenetudósok esszéit gyűjti össze a zene növekvő politizálódásával kapcsolatos témákról, különösen a tizenkilencedik század óta. A műfajok, zenészek és gondolkodók széles spektrumát ölelik fel, a zene és a politika kölcsönhatását tárgyalva a "klasszikus" és a populáris zenében: Luther Márton újrafelfedezésétől és újrafelhasználásától a XIX. századi Németországban a zene kizsákmányolásáig a Harmadik Birodalom idején, a német punk és popzene performatív politikájától az 1988/89-es eseményeknek az egykori NDK operaprodukcióira gyakorolt hatásán át - egészen Ernst Bloch jelentőségéig a mai posztigazságos társadalomban.
