
Edward Reynolds (1599-1676), a tizenhetedik századi anglikán egyház presbiteriánus lelkészének életrajza. Népszerű prédikátorként tűnt ki, aki részt vett a nemzeti egyház újradefiniálásáért folytatott küzdelemben a VIII.
Henrik által Anglia római katolicizmusból való kiválását követő évszázadban. Ő képviselte azt a törekvést, hogy a kálvinista prédikáció és egyházi rend legitim lehetőségként jelenjen meg az új egyházban az anglikán szertartásossággal szemben. Nem járt sikerrel, de kinevezték Norwich püspökévé, ahol mérsékelt hangként működött az egyházon belül.
A presbiteriánusok büszkeségeként ismerték, és ő volt a szerzője a Treatise on the Passions of the Soul of the Man of the Soul of Man című értekezésnek, valamint több kötetnyi prédikációnak, amelyeket a nemzet számos vezetőjének tartott. Központi szerepet játszott a Westminsteri Hitvallás és a Közös imakönyvben szereplő kiválasztott imák kidolgozásában.