A Nopal kaktusz nyálkáját (Opuntia ficus indica) empirikusan használták többek között különböző élelmiszerek (savanyúságok, levesek, kenyerek, desszertek és lekvárok), gyógyszerek (tabletták, samponok, öblítők, kondicionálók, tisztító krémek és hidratálók) és festékek reológiai tulajdonságainak módosítására. Bár összetételüket és néhány funkcionális tulajdonságukat tanulmányozták, nagyon keveset tudunk arról, hogy a sók vagy oldószerek milyen hatással vannak e molekulák aggregációjára vagy kicsapódási kinetikájára.
Ez nagymértékben korlátozza a kereskedelmi alkalmazás lehetőségeit, mivel ez a polimer nagyon alacsony koncentrációban (1-4 g/kg) található meg a nopálban, és ezért nagy mennyiségű csapadékképző anyagra van szükség a kinyeréséhez. E munka célja az volt, hogy tanulmányozzuk az aceton és a KCl hatását a kaktusznyálka viselkedésére oldatban, valamint annak kapcsolatát a fluxusellenállással az ultraszűrés (UF) során.
A vizuálisan megfigyelt morfológiai változásokat egy terner fázisdiagramban jelentettük. A reológiai tulajdonságokat oszcillációs reometriával határoztuk meg (G, G)”.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)
