Egészség és szenvedés Amerikában: A mentális egészségügyi ellátás kontextusa és tartalma

Olvasói vélemények

A könyv, amely a „Cultures of Healing” (A gyógyítás kultúrái) újranyomása, nagyra értékelt a pszichoterápia és a mentális egészségügyi ellátás mélyreható elemzése miatt. Számos recenzens dicséri filozófiai mélységét és a bevett terápiás módszerek kritikáját, amely értékes meglátásokat nyújt a szakemberek és a mentális egészség iránt érdeklődők számára. A szerzőt, Dr. Fanchert világos gondolkodásmódjáról és alapos kutatásairól jegyzik, így a könyv terapeuták és kliensek számára egyaránt ajánlott olvasmány. Az érvek összetettsége azonban vitára adhat okot, és nem biztos, hogy mindenkit kielégít, aki egyszerű megoldásokat keres.

A pszichoterápia és a mentálhigiénés ellátás mélyreható és alapos elemzése.

Filozófiailag kifinomult, mégis közérthető.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Health and Suffering in America: The Context and Content of Mental Health Care

Könyv tartalma:

Az Egészség és szenvedés Amerikában című könyv elemzi, hogyan jutottunk el oda, hogy a szenvedés különböző formáit „mentális betegségnek” tekintsük, és azt állítja, hogy ezt a fogalmat nem tudományos felfedezés, hanem társadalmi és történelmi dinamika adta nekünk. Robert Fancher amellett érvel, hogy a mentális egészségügyi szakemberek meggyőződésének kevésbé van köze a tudományhoz, mint a szakmák saját értékeihez és ideológiáihoz.

A mentálhigiénés ellátásról alkotott képünk hatalmas területeket rejt magában, amelyeken nem vizsgált feltételezések vannak. A szerző tulajdonképpen azt állítja, hogy a „mentális egészség” a mentális egészségügyi szakemberek elképzeléseiből áll arról, hogy az embereknek hogyan kellene élniük és cselekedniük, nem pedig az emberi természetre vonatkozó felfedezésekből. A könyv fő része négy befolyásos amerikai terápiás kultúra részletes elemzéséből és kritikájából áll: a pszichoanalízis, a behaviorizmus, a kognitív terápia és a biológiai terápia.

Fancher hangsúlyozza, hogy koncepcióikat és módszereiket milyen erősen meghatározzák kultúráik, nem pedig empirikus adatok. Továbbá a mentális egészségről alkotott elképzeléseink nem tudományos felfedezések, hanem erkölcsi eszmények.

A mentális egészséggel foglalkozók azonban gyakran nem értik ezt. Ennek következtében félreértik saját tekintélyüket, és ami még rosszabb, nem vetik alá erkölcsi eszményeiket megfelelő erkölcsi és kulturális kritikának.

A szerző új bevezetője azt vizsgálja, hogy az irányított egészségügyi ellátás térnyerése hogyan fonódik össze a mentális egészségügyi problémák paritásához való ragaszkodással, amelyet a mentális egészségügyi ellátás tudományosan megalapozott voltának folyamatos állításával támasztanak alá.