Climate Change and Social Inequality: The Health and Social Costs of Global Warming
A 2016-os év volt az eddigi legmelegebb év, és a harmadik egymást követő rekordév a bolygó hőmérsékletét tekintve. A következő év volt a legmelegebb egy nem El Nino-évben. A valaha feljegyzett tizenhét legmelegebb évből tizenhat 2000 óta történt, ami azt jelzi, hogy az éghajlatváltozás tendenciája az egyre melegebb Föld felé mutat. Az éghajlatváltozás azonban nem társadalmi vákuumban zajlik; tükrözi a társadalmi csoportok közötti kapcsolatokat, és arra kényszerít bennünket, hogy átgondoljuk, hogyan gondolkodunk a környezetről és egymásról, és hogyan viszonyulunk hozzá.
Ez a könyv a tapasztalati-közeli antropológiai szemléletet alkalmazza az emberi társadalmi élet környezeti kontextusban történő vizsgálatához, és a folyamatban lévő éghajlatváltozás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek sorsdöntő globális metszéspontját vizsgálja. A kötet során Singer amellett érvel, hogy a szegényebb népesség és közösségek - a falusiaktól a városi hátrányos helyzetűekig mind a globális északon, mind a globális délen - társadalmi és gazdasági bizonytalanságát súlyosbítja az éghajlatváltozás, és egyes embereket jelentősen nagyobb kockázatnak tesz ki, mint gazdagabb társaikat. A könyv továbbá elfogadja és alátámasztja azt az érvet, hogy a globális éghajlati és környezeti változások fő mozgatórugója az elsősorban a világ felsőbb osztálya által irányított globális gazdaság, amely az állandó fogyasztóvá vált nemzeti középosztályok számára a termelés növelésének szüntelen motorjából profitál.
Az Alaszkából, Ecuadorból, Bangladesből, Haitiből és Maliból származó esettanulmányokra támaszkodó Climate Change and Social Inequality című könyv nagy érdeklődésre tarthat számot az éghajlatváltozás és az éghajlattan, a környezeti antropológia, az orvosi ökológia és a globális egészség antropológiájának hallgatói és kutatói számára.
