Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv szociológiai nézőpontból vizsgálja az éghajlatváltozást és annak társadalmi következményeit, hangsúlyozva a társadalmi struktúrák megváltoztatásának szükségességét a magas szén-dioxid-kibocsátású életmóddal szemben. Bár értékes meglátásokat és sokféle érvet mutat be, a könyv összetettsége és tudományos hangvétele miatt kevésbé hozzáférhető az általános olvasók számára.
Előnyök:A könyv hatékonyan foglalja össze az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző szociológiai nézőpontokat, kritikus gondolkodásra ösztönöz a társadalmi struktúrákról, és jól kutatott, így értékes a szociológia, a földrajz és a környezettudományok hallgatói és gyakorló szakemberei számára. Elgondolkodtató forgatókönyveket is tartalmaz, és arra hívja fel az olvasót, hogy vegye figyelembe az éghajlatváltozás kezelésének társadalmi vonatkozásait.
Hátrányok:Az írásmód túlságosan összetett és tudományos, ami megnehezíti a laikus olvasók számára az anyaggal való foglalkozást. Egyes kritikusok túl sűrűnek és kevéssé hozzáférhetőnek találták, és kedvezőtlenül hasonlították össze a könnyebben megközelíthető művekkel. Az a benyomás alakult ki, hogy a könyv inkább irodalmi áttekintésként, mintsem eredeti érvként működik.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Climate Change and Society
Könyv tartalma:
Ez a könyv az emberi viselkedés jelentőségét vizsgálja a változó éghajlat okainak és hatásainak megértésében, valamint az ilyen változásokra való reagálás különböző módjainak értékelésében. Eddig a közgazdaságtan volt az a tudományág, amely az ilyen emberi viselkedést ábrázolta és modellezte.
Ezzel szemben az Éghajlatváltozás és társadalom arra törekszik, hogy a "társadalmat" helyezze az éghajlat elemzésének és az alternatív jövőképek értékelésének középpontjába. Bemutatja a rendszerekbe szervezett társadalmi gyakorlatok fontosságát. A sorsdöntő huszadik században különböző, egymásra épülő, magas szén-dioxid-kibocsátású rendszerek jöttek létre. Ez a magas szén-dioxid-kibocsátású társadalmi gyakorlatok leülepedését eredményezte, ami hatalmas népességnövekedést, növekvő üvegházhatású gázkibocsátást és a világot működtető olaj potenciálisan csökkenő hozzáférhetőségét eredményezte. Különösen fontos szerepet játszott ennek a mintának a stabilizálásában a "szénalapú katonai-ipari komplexum" világszerte.
A könyv a továbbiakban azt vizsgálja, hogy ebben az új évszázadban a rendszereknek kell megváltozniuk, hogy a magas szén-dioxid-kibocsátású rendszerekről az alacsony szén-dioxid-kibocsátásúakra térjenek át. Számos javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogyan lehet az ilyen alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszereket megújítani. Kimutatásra kerül, hogy az ilyen átmenetnek gyorsan kell megtörténnie, hogy az egyes alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerek egymásra gyakorolt pozitív visszacsatolása létrejöjjön. Különböző forgatókönyvek kerülnek kidolgozásra a század közepére, amelyek mindegyike jelentős költségekkel jár a társadalmi élet nagyságrendje, kiterjedése és gazdagsága szempontjából.
Az Éghajlatváltozás és társadalom című könyv így arra tesz kísérletet, hogy a közgazdaságtant a szociológia mint az éghajlatváltozás elemzésében domináns tudományág helyébe a szociológia lépjen. A szociológia sok időt töltött a modern társadalmak, a modernitás természetének vizsgálatával, de többnyire elmulasztotta elemezni e társadalmak szénforrásbázisát. Ez a könyv ezt a hiányosságot igyekszik orvosolni. A könyv a szociológia, a közgazdaságtan, a környezettanulmányok, a földrajz, a tervezés, a politika és a természettudományok tanárainak és hallgatóinak, valamint a szén és a társadalom hosszú távú jövője iránt érdeklődő nagyközönségnek szól.
