Egoizmus: Az első két kötet 1890-1892

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Egoism: The First Two Volumes 1890-1892

Könyv tartalma:

Az Egoism volt az első angol nyelvű, kifejezetten egoista eszméken alapuló folyóirat, amelyet 1890-től kezdve Georgia és Henry Replogle individualista anarchisták adtak ki. Egy korabeli hirdetés szerint:

"Célja a társadalmi lét javítása az intelligens önérdek szempontjából. Annak a ténynek a felismerése és annak a gondolatnak a népszerűsítése, hogy az önérdek lehet minden cselekedet egyetlen indítéka; hogy minden kísérlet, amely ezt figyelmen kívül hagyja, éppoly szükségszerűen katasztrofális az emberi boldogságra nézve, mint a természet rendjének bármely részének figyelmen kívül hagyására tett kísérlet. Így kidolgozva egy olyan cselekvési alapelvet, amellyel kapcsolatban nem lehet félreértés, és amely minden embert egyenesen a valószínűsíthető érdekei alapján helyez el, megfosztva a színleléssel való megtévesztés lehetőségétől, mint az altruista idealizmus uralma alatt. Ezen az alapon az egoizmus meg fogja védeni az egyént az invázió minden fázisával szemben, legyen szó akár a politikai-hatalmi szervek által védett kiváltságok követeléseiről, akár a babonák által befolyásolt szokások rendeleteiről".".

A 19. század végén Amerika egy része készen állt arra, hogy a "durva individualizmus" kifejeződése koherensebb világnézetté alakuljon át. Ennek legnagyobb kifejezése Max Stirner német filozófus 1844-es könyvéből Der Einzige und sein Eigenthum eredt. Ez a könyv az egoizmus megalapozását szolgálja, amely filozófia az ént helyezi a középpontba, nem pedig az isteneket, a többi embert, az "emberiséget" absztrakt módon. Bár a szabadgondolkodású individualizmus más zászlóvivőihez képest, mint Friedrich Nietzsche, Robert Ingersoll, Ayn Rand és mások, viszonylag ismeretlen, Stirner könyvének üzenete számos, Európában és Amerikában befolyásos íróra és művészre gyakorolt döntő hatást.

Stirner nagy műve (amely 1907-ben jelent meg New Yorkban Az én és az övéi címmel), bár nem állt kifejezett kapcsolatban az anarchizmussal, már korán pártfogolta ez a miliő. Először Németországban John Henry Mackay által, aki megmentette Stirnert a szemétdombtól, majd Oroszország, Franciaország, Spanyolország és Anglia írói és radikálisaihoz.

Itt Amerikában az egoizmus első bajnokai Georgia és Henry P. Replogle, valamint a brit születésű James L. Walker (más néven "Tak Kak") voltak. Benjamin Tucker (Liberty), Moses Harman (Lucifer the Lightbearer), D. M. Bennett (Truth Seeker) és más radikálisok kiadóinak kortársai, Replogle-ék nem annyira ismertek, mint termékenyebb társaik.

Az Egoizmus folyóirat leginkább arról nevezetes, hogy elsőként folytatásokban közölte Walker Az egoizmus filozófiája című könyvét, de a korabeli anarchista és individualista vitákból és azokról szóló írásokat is tartalmazott. Míg Walker könyvét később, 1905-ben egyetlen kötetben újra kiadták, magának a folyóiratnak a számai ritkaságszámba mentek, és szinte lehetetlen volt hozzájutni. A folyóirat fontos az anarchizmus, az individualizmus és az egoizmus történészei számára; három olyan eszme, amelyek nagymértékben átfedik egymást, de gyakran lenyűgöző módon térnek el egymástól.

"Bárki, akit érdekel (a 19. századi individualista anarchizmus), örömmel fogad minden lehetőséget, hogy megvizsgálja a különböző érzékenységű figurák által szerkesztett kiadványokat. Ezért jó látni, hogy Georgia és Henry Replogle folyóiratát, az Egoismot egy vaskos új könyvben, Egoism: The First Two Volumes, 1890-1892. Bizonyos szempontból (Benjamin R. ) Tucker és Replogle-ék borsószemek voltak: Mindketten Max Stirner radikális egoizmusát keverték Pierre-Joseph Proudhon pénzrendszerével. De itt is vannak különbségek: az egoizmus nagyobb hangsúlyt fektetett a feminizmusra és a szabad szerelemre." -Jesse Walker, Reason Magazine