Egy erdei utazás: A fák szerepe a civilizáció sorsában

Olvasói vélemények

John Perlin „Egy erdei utazás” című könyve az emberiség és az erdők kapcsolatát mutatja be, feltárva, hogy a fa hogyan befolyásolta a civilizációkat az ókortól napjainkig. Bár a könyvet nagyra értékelik lebilincselő elbeszélése és informatív tartalma miatt, kritikák is érik a tudományos alaposság és az átfogó források hiánya miatt.

A könyv jól megírt, magával ragadó, és az erdőgazdálkodás szemszögéből lenyűgöző perspektívát nyújt az emberiség történetére. Tanulságos, mélyen átlátó, és felhívja a figyelmet az erdők kizsákmányolására. Sok olvasó szerint kötelező olvasmány a környezetvédők és az erdészet iránt érdeklődők számára. Széles közönség számára hozzáférhető, és fontos összefüggéseket tár fel a fahasználat történelmi mintáival és a civilizáció sorsával kapcsolatban.

Egyes olvasók kritizálják a könyvet a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék hiánya miatt, ami tudománytalannak és kevésbé hitelesnek tűnik. Az elemzés mélysége változó, az első fele meggyőző, de kissé felületes, a második fele pedig részletesebb, de kritizálják, hogy túlságosan anekdotikus és nincsenek kemény adatok. Összességében egyesek úgy érzik, hogy inkább egy népszerű tudományos könyvre hasonlít, mint egy tudományos szempontból szigorú munkára.

(23 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Forest Journey: The Role of Trees in the Fate of Civilization

Könyv tartalma:

Egy alapvető természetvédelmi történet újraélesztése

Az ókori írók megfigyelték, hogy az erdők mindig visszaszorulnak, ahogy a civilizációk fejlődnek és növekednek. A nagy római költő, Ovidius azt írta, hogy a civilizáció kezdete előtt "még a fenyő is a saját hegyein állt", de amikor a civilizáció átvette az uralmat, "a hegyi tölgyet, a fenyőt kivágták".

Ez egyszerű okból történt: a fák az évezredek során minden társadalom legfőbb tüzelő- és építőanyaga voltak, a városi területek betelepülésétől kezdve egészen a XIX. század közepéig. A fák a mai napig betöltik ezeket a szerepeket a világ népességének jó része számára.

Az erdőkből származó hatalmas fakészletek nélkül a nagy civilizációk, mint Sumer, Asszíria, Egyiptom, Kréta, Görögország, Róma, az iszlám világ, Nyugat-Európa és Észak-Amerika soha nem jöttek volna létre. A fa valójában a technológiai forradalom meg nem énekelt hőse, amely a kő- és csontkultúrából a mai korba juttatott bennünket.

A fosszilis tüzelőanyagok térhódításáig a civilizáció hajnalától kezdve a fa volt a fő tüzelő- és építőanyag. Bősége vagy szűkössége nagymértékben alakította az egymást követő társadalmak kultúráját, demográfiáját, gazdaságát, bel- és külpolitikáját és technológiáját az évezredek során, ahogyan azt az Egy erdei utazás című könyv is érzékletesen bemutatja.

Az erdei utazás eredetileg 1989-ben jelent meg, és 2005-ben frissítették. Az erdők emberi életben betöltött jelentős szerepének átfogó bemutatása - amelyet méltósággal, gördülékenyen, fantáziával és humorral mesél el - elismerést szerzett a Harvard klasszikus tudományos és világtörténeti könyveként és a Harvard száz nagy könyvének egyikeként. Az elismerésben olyan nagyságok részesültek, mint Stephen Jay Gould és E. O. Wilson. Ez egy olyan alapvető természetvédelmi történet, amelynek nem szabadna elvesznie az archívumokban. Ez az új, frissített és átdolgozott kiadás hangsúlyozza az erdők fontosságát a globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint a világ nagy fáinak és erdeinek maradékának védelmének sürgősségét.