Értékelés:
Ez a memoár részletes és személyes beszámolót nyújt a szerzőnek a második világháború alatt német tolmácsként szerzett tapasztalatairól, különös tekintettel a háború végén a szovjet hadsereggel való kapcsolatára, beleértve olyan jelentős eseményeket, mint Hitler földi maradványainak megtalálása. A könyvet dicsérik gazdag részletességéért, egyedi nézőpontjáért és érzelmi mélységéért, amely betekintést nyújt mind a korszak emberi szenvedéseibe, mind a háború utolsó napjait övező politikai machinációkba.
Előnyök:⬤ Jól megírt és lebilincselő elbeszélés
⬤ egyedülálló betekintést nyújt a második világháborúba, különösen a keleti frontról
⬤ tele van új információkkal és személyes anekdotákkal
⬤ lenyűgöző emberi nézőpontot mutat be
⬤ gazdagon dokumentált történelmi kontextussal
⬤ érzelmileg hatásos
⬤ történelemrajongóknak és általános olvasóknak egyaránt ajánlott.
⬤ Egyes részek nehezen fordíthatók és érthetők
⬤ egyes részek unalmasnak vagy kevés részletet tartalmazónak tűnnek
⬤ kritikák közé tartozik az amerikaiak háborús erőfeszítésekhez való hozzájárulásának kihagyása
⬤ egyes olvasók úgy érezték, hogy az elbeszélés helyenként szétszórt vagy kevésbé lebilincselő.
(23 olvasói vélemény alapján)
Memoirs of a Wartime Interpreter: From the Battle for Moscow to Hitler's Bunker
„A sors akaratából eljöttem, hogy szerepet játsszak abban, hogy Hitler ne érje el végső célját, hogy eltűnjön és mítosszá váljon... Sikerült megakadályoznom, hogy Sztálin sötét és sötét ambíciója gyökeret verjen - az a vágya, hogy eltitkolja a világ elől, hogy megtaláltuk Hitler holttestét.” - Elena Rzhevskaya.
„Sokatmondó emlékeztető a féltékenységre és a rivalizálásra, amely még a győzelem órájában is megosztotta a szövetségeseket, és előrevetítette a hidegháborút” - Tom Parfitt, The Guardian.
1945. május 2-án a Vörös Hadsereg katonái betörtek Hitler bunkerébe. Rzhevskaya, egy fiatal katonai tolmács velük volt. A szovjet katonák szinte véletlenül találták meg Hitler és Eva Braun elszenesedett maradványait. Emellett kulcsfontosságú dokumentumokat is találtak: Bormann feljegyzéseit, Goebbels naplóit és Magda Goebbels leveleit.
Rzsevszkajára bízták Hitler halálának bizonyítékát: a holttestéből órákkal korábban egy patológus által kitépett fogakat. A fogakat azért adták Rzhevszkajára, mert úgy gondolták, hogy a férfi ügynökök nagyobb valószínűséggel rúgnak be a Győzelem napján, kirobbantják a titkot, és elveszítik a bizonyítékot. Kihallgatta Hitler fogorvosi asszisztensét, aki megerősítette, hogy a fogak az övéi voltak.
Elena tolmácsként betöltött szerepe lehetővé tette számára, hogy kapcsolatot teremtsen a szovjet csapatok és a németek között. Tanúja volt a szovjetek által elkövetett polgári tragédiának is. A könyv tartalmazza naplójának anyagát és későbbi kiegészítéseket, köztük a Zsukovval folytatott beszélgetéseket, a boncolást vezető patológus, Skaravszkij leveleit, valamint egy új előszót, amelyet Rzsevszkaja írt az angol nyelvű kiadáshoz.
Rzsevszkaja a maga utánozhatatlan stílusában ír a kulcsfontosságú történelmi eseményekről és a mindennapi életről. Mélyrehatóan beszél az emberi szenvedésről, a keserédes győzelemről, az író felelősségéről, az emlékezés különös törvényszerűségeiről és a feloldhatatlan bűntudatról.