Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Branches of a House
„Agnieszka Studzińska a Temze partján lévő Conrad-féle kilátóponttól a lódzi Piotrkowska Ulicia-ig, Európa leghosszabb utcájáig kalibrálja a történelem romjait, amelyek utat törnek maguknak az otthon és az otthontalanok privát intimitásába. A töredékek - csontok, nagymamákkal, férjekkel, gyerekekkel folytatott beszélgetések és idegenek kihallgatott erőszakoskodása - építészete Blanchot felhívását veszi fel a csend feloldására, egy új nyelv kialakítására. A lenyűgözően ügyes és formailag eleven versek minden fordulóban átalakítanak egy ént, hogy felejthetetlenül teljesítsék az újdonság ígéretét.” -Sandeep Parmar
„A létezés méretei belülről, a külső koncentrált, elegáns részletein keresztül adva - ez az emlékezés, a feljegyzés, a felfokozott érzékelés könyve, versben. Figyelemre méltó, kimért, nagyvonalú gyűjtemény, amelyet olyan tudatosság és éleslátás vezérel, amely a külső világ nyelvén túlmutatva szembesül valami maradandóval és mulandóval. Ebben a paradoxonban rejlik a zsenialitás.” -SJ Fowler
„Agnieszka Studzińska Egy ház ágai című műve a lakás költői felfedezése, amely az elveszett család, az elveszett ország, az elveszett nyelv kísértetológiájává válik. A generációk - nagyszülők, szülők, gyerekek - mitokondriális nyomon követése a múlt traumatikus árnyékát idézi fel: nemcsak az emigránsok visszatérését a „mocsarak és mezők” és ezüstnyírfák ismerős lengyel tájára, hanem a „minden faluban lévő szellemházak” érzését is - a háború, a holokauszt, a diaszpóra és az idő múlásának termékét. A szellemeket, árnyakat és hiányokat a testet öltött költészet ellensúlyozza, amely a testet követi az időben és az időn keresztül - gyermekként, nőként, szeretőként, feleségként, anyaként -, figyelmet fordítva a színekre, ízekre, szagokra, atmoszférákra, csendekre. Az otthon megteremtése és feloldása, a folyamatos formai leleményességgel és jelentős érzelmi és nyelvi finomsággal bíró költészetben, más „befejezetlen elválások” és „migrációs konfigurációk”, történelmi és kortársak felé való nyúlást is magában foglal ebben a lenyűgözően kitartott verssorozatban."” -Robert Hampson