Értékelés:

A könyv egy mélyen személyes elbeszélés, amelynek középpontjában a Tri-State Crematory ügye áll, és amely a veszteség, a családi kapcsolatok és a szerző déli örökségének témáit járja körül. Míg egyes olvasók gyönyörűen megírtnak és éleslátónak találják, mások úgy érzik, hogy túlságosan eltávolodik a fő témától, és a déli kultúra kritikájává válik.
Előnyök:Az írásmódot dicsérik a zsenialitásáért és magával ragadó minőségéért. Az olvasók nagyra értékelték a szerző különböző témákkal kapcsolatos tudását és az elbeszélés érzelmi mélységét. Sokan úgy találták, hogy a könyv átélhető és szokatlan nézőpontot nyújt egy tragikus eseményhez, sötét humorral és a Dél megidéző ábrázolásával.
Hátrányok:Néhány olvasó csalódott volt amiatt, hogy a könyv inkább a szerző apjával való kapcsolatára összpontosított, mint magára a Tri-State Hamvasztóra. A kritikusok félrevezetőnek, túlságosan magába fordulónak és időnként rosszul kivitelezettnek minősítették az elbeszélést. Néhányan fárasztónak találták a tempót, az írást pedig nem találták meggyőzőnek, és néhányan úgy fogalmaztak, hogy a könyv előítéleteket táplál a déli kultúrával szemben.
(11 olvasói vélemény alapján)
A Long Day at the End of the World: A Story of Desecration and Revelation in the Deep South
A Három Állam krematóriumi incidens hátborzongató emlékirata
2002 februárjában több száz elhagyott és oszlásnak indult holttestet fedeztek fel a Georgia vidéki Tri-State Krematóriumban, ami a modern amerikai történelem legnagyobb tömeges meggyalázása volt. Az elkövetőnek - egy köztiszteletben álló családapának és egykori szülővárosi futballsztárnak - öt évig sikerült eltitkolnia a borzalmat.
A Tri-State Hamvasztóban talált holttestek között volt Brent Hendricks édesapja is. Hogy elnyomja a gyalázatot övező pszichés zavarokat, Hendricks zarándoklatra indult a georgiai krematórium helyszínére. Az Egy hosszú nap a világ végén című könyvében feltárja a Délhez fűződő igen bonyolult kapcsolatát, ahogy megpróbálja összeegyeztetni a kultúra iránti gyűlölet-szeretetét az ottani személyes és családi történelmével, valamint a zaklatott táj iránti rajongásával. Hendricks fájdalmasan gyönyörű prózában tárja fel az apjával való feszült kapcsolatát - nemcsak a halálát övező gyászt, hanem a feltámadásának hátborzongató voltát is.
Ez a történet annyira szívszorító, annyira hihetetlen és annyira szenzációs, hogy könnyű lenne anélkül elmesélni, hogy mélyre ásnánk. Hendricks azonban kérlelhetetlenül kutat, és rendkívül nehéz kérdéseket feszeget a szülő és gyermeke közötti szeretetről, arról, ahogyan az emberek egymással bánnak - életben és halálban -, és a test szentségéről. Tökéletes vihar egy igazi déli gótikus történethez.