Egy korai arab feminista emlékiratai: Anbara Salam Khalidi élete és aktivizmusa

Olvasói vélemények

A könyv a korai arab feminizmus és a nők tapasztalatainak mélyreható feltárása a közel-keleti politikai küzdelmek összefüggésében, különösen az Oszmán Birodalom idején. Az emlékiratot dicsérik érzelmi mélysége, személyes reflexiói és történelmi összefüggései miatt.

Egyedülálló betekintés az arab nők küzdelmeibe, jól megírt és lebilincselő próza, hasznos az arab világ nacionalizmusának és feminizmusának megértéséhez, személyes és optimista elbeszélések, jól lefordítva angolra.

Az angol fordításból az eredeti arab szövegből jelentős részek kimaradtak, ami rontja a mű általános megértését.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Memoirs of an Early Arab Feminist: The Life and Activism of Anbara Salam Khalidi

Könyv tartalma:

* A Palestine Book Awards 2016-os jelöltjei közé került* Memoirs of an Early Arab Feminist (Egy korai arab feminista emlékiratai) Anbara Salam Khalidi, az ikonikus arab feminista emlékiratainak első angol fordítása. Egy olyan időszakban, amikor az arab tavasz forradalmának és ellenforradalmának hatásai súlyosak a közel-keleti politika felett, ez a könyv a társadalmi zavarok és a női aktivizmus egy korábbi időszakát eleveníti fel egy figyelemre méltó életútján keresztül.

Anbara Salam 1897-ben született egy tekintélyes bejrúti szunnita muszlim családban. A „Nagy-Szíriában” nőtt fel, ahol akadálytalanul lehetett utazni és kultúrák közötti cserét folytatni Bejrút, Jeruzsálem és Damaszkusz között. Politikai tevékenysége számtalan botrányt okozott, kezdve az újságcikk-sorozattól, amelyben a nőket az Oszmán Birodalmon belüli jogaikért való küzdelemre szólította fel, egészen addig, hogy 1927-ben a bejrúti Amerikai Egyetemen tartott előadása során levette fátylát.

Későbbi életében Homéroszt és Vergiliust fordított arabra, majd Izrael 1948-as megalakulását követően Jeruzsálemből Bejrútba menekült. Bejrútban halt meg 1986-ban.

Ezeket az emlékiratokat a közel-keleti történészek már régóta a 19. és 20.

századi Bejrút és a tágabb arab világ társadalomtörténetének alapvető forrásaként tartják számon.