Egy májusi nap - Bleiburg 1945

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

One Day in May - Bleiburg 1945

Könyv tartalma:

A bleiburgi tragédia az ausztriai Bleiburg városáról kapta a nevét, ahol a második világháború után a horvát menekültek megadták magukat a kommunista jugoszláv hadseregnek. Ez a kizárólag horvátok által 1945. május 15-én végrehajtott megadás különbözött a háború utáni Ausztriában végrehajtott többi megadástól. E könyv középpontjában a megadási tárgyalások állnak. Bár a jugoszláv tiszt garantálta, hogy a fegyvertelen horvát katonákkal és civilekkel a nemzetközi jognak megfelelően bánik, ezt az ígéretet megszegték. Jugoszlávián belül több mint félmillió fegyvertelen horvátot küldtek halálmenetre és mészároltak le.

A brit, amerikai, horvát és jugoszláv forrásokat összehasonlítjuk és szembeállítjuk, hogy megállapítsuk, hogyan és miért történt ez. Kiderül például, hogy a kommunista bolgár hadsereg nem engedte át a visszavonuló horvátok főoszlopait a Dráván. A bolgárok az oszlopok egy részét Poljana felé irányították át, ahol a jugoszlávok megtámadták őket, és végül Bleiburgnál bekerítették őket. Ezenkívül a bolgárok a többi visszavonuló horvát oszlop közül is sokakat átadtak a jugoszlávoknak, akik halálmenetben küldték vissza őket Maribor felé. Tito árulása nyugati szövetségesei felé egy véres bolsevik forradalom összefüggésében derül ki - hatalmának megszilárdítása magában foglalta Dél-Karintia, Ausztria erős jugoszláv megszállását, valamint horvát ellenzékének és más kisebb repatriált antikommunista csoportoknak a felszámolását Jugoszlávián belül. A kommunista Jugoszláviában a legmagasabb rangú szerb káderek elismerték az emberiség elleni bűnöket. Djilas például megjegyezte, hogy a horvátoknak meg kellett halniuk, hogy Jugoszlávia élhessen; Rankovic pedig elismerte, hogy 586 000 népellenséget likvidáltak. Ez a népirtás nem kerülte el a világ akkori vezetőinek figyelmét. Truman megjegyezte, hogy Tito több mint 400 000 ellenfelét ölte meg, hogy diktátorként érvényesüljön, és Churchill szerint Tito taktikája a vasfüggöny kezdetét jelentette.

A hidegháború vége és Jugoszlávia erőszakos összeomlása óta Tito második világháború utáni népirtása lassan újra napvilágra kerül, mivel több száz második világháború utáni tömegsírt fedeztek fel. Senkit sem vontak felelősségre ezekért az emberiség elleni bűnökért. Ezért történt a srebrenicai népirtás, és ezért volt olyan sokkoló a világ számára. A Daily Mail Online 2014-es, a világ leggyilkosabb rezsimjeit felsoroló listáján Tito 570 000 politikai ellenfelét mészárolta le. Az áldozatok etnikai hovatartozását a mainstream média ismét nem említi. A bleiburgi tragédia öröksége a kis horvát nemzet számára katasztrofális. A bleiburgi emlékmű, amely évente összegyűlik, a horvát nép elleni népirtás szimbolikájává vált. Bár Horvátország 1992 óta független, a hamis jugoszláv propaganda továbbra is fennáll. A történelmet nem az áldozatok írják. A gyászoló horvát embereket még mindig becsmérlik. Az igazságszolgáltatás és a lezárás továbbra is elérhetetlen.

A szerzőről:

A kanadai születésű Jean Lunt Marinovic az 1980-as évek óta több mint 100 cikket publikált Jugoszlávia történetéről és összeomlásáról az ausztrál-horvát médiában. A Croatian Viewpoint weboldalon számos ilyen korábbi cikket találunk. A bölcsészettudományok alapképzésén Jean kommunista politikát tanult, különös tekintettel a szocializmus jugoszláv változatára, és a horvát nyelvből is tanult egy egységet. Az ausztrál-horvát közösségben való részvétele családi és kulturális tevékenységekre terjedt ki. Jean képviselte a horvát szülőket a Saturday School of Modern Languages iskolatanácsában, és társalapítója és koordinátora volt az Ausztrál-Horvát Világkongresszus horvát kiállításának a viktoriánus bevándorlási múzeumban.