Egy maréknyi rubel

Olvasói vélemények

A könyv tömör áttekintést nyújt az orosz bankrendszer fejlődéséről a Szovjetunió felbomlását követően, részletesen bemutatva a különböző bankok kialakulását, a részvényekért nyújtott hitelek árveréseit és az 1998-as pénzügyi válságot. Célja, hogy megvilágítsa az orosz gazdaság összetettségét a volt Szovjetunió bankszektorával kapcsolatos előzetes ismeretekkel nem rendelkező olvasók számára.

A könyv jól megalapozott, számos statisztikára és interjúra támaszkodik. Világos magyarázatot ad az oroszországi bankrendszer átalakulására, és betekintést nyújt az ország gazdasági küzdelmeinek okaiba. Rövid, mindössze 233 oldalas.

Rövidsége miatt a könyvből hiányozhat a részletes elemzés, mivel inkább összefoglaló, mint mélyreható tanulmány. Emellett a szerző nem készít közvetlen interjút a legfontosabb oligarchákkal, ehelyett más forrásokból származó idézetekre támaszkodik, ami korlátozhatja az első kézből származó nézőpontokat.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Fistful of Rubles

Könyv tartalma:

A Szovjetunió felbomlása után rövid időre úgy tűnt, hogy az Oroszországban felemelkedő kereskedelmi bankok a növekedés motorjaként működhetnek az új kapitalista gazdaságban. A több mint egy évtizedes "reformok" ellenére azonban Oroszország pénzügyi rendszere 1998-ban összeomlott.

Miért vallottak kudarcot a bankszektor decentralizálására és liberalizálására tett ambiciózus erőfeszítések? Juliet Johnson A Fistful of Rubles (Egy maréknyi rubel) című könyvében először nyújt átfogó képet arról, hogy az orosz bankok, amelyektől egykor azt várták, hogy újjáélesztik a nemzet gazdaságát, ehelyett a fellendülés egyik legnagyobb akadályává váltak. Az orosz bankárokkal, döntéshozókkal és vállalkozókkal készített interjúkra támaszkodva Johnson nyomon követi a bankrendszer fejlődését 1987-től az 1998-as összeomlást követő időszakig. Leírja, hogy a szovjet időszakból visszamaradt, diszfunkcionális intézményi eljárások hogyan akadályozták a megbízható pénzügyi gyakorlatok későbbi fejlődését.

Johnson szerint ezek az örökségek, valamint a téves, nyugati ihletésű liberalizációs politikák olyan parazita bankok létrejöttéhez vezettek, amelyek sikere inkább a politikai kapcsolatoktól, mint a befektetési stratégiáktól függött. Johnson bemutatja, hogy a bankreform-törekvések végül több kárt okoztak, mint hasznot, mivel az orosz tisztviselők és nemzetközi tanácsadóik nem tudták kiépíteni a megfelelő gazdasági, jogi és politikai intézményeket, amelyeken a modern piaci magatartás múlik.