Egy másfajta sötét álomdoboz: Alfred Starr Hamilton versei

Olvasói vélemények

A könyvet egyedülálló és titokzatos szépségéért dicsérik, amelyet szelíd nyelvezet és mély meglátások jellemeznek. Úgy jellemzik, hogy hozzáférhető és érdekes, könnyen érthető költészetet kínál, miközben mélységét is megőrzi. Összességében az olvasók úgy találták, hogy ez egy csodálatos gyűjtemény, amely kiemelkedik a többi közül.

⬤ Egyedülálló és titokzatos szépség
⬤ szelíd és meleg nyelvezet
⬤ könnyen érthető, hozzáférhető költészet
⬤ érdekes és mély tartalom
⬤ az olvasók nagy dicsérete a minőségéért és mélységéért.

A kritikák nem említenek jelentős hátrányokat.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Dark Dreambox of Another Kind: The Poems of Alfred Starr Hamilton

Könyv tartalma:

Költészet. Szerkesztette Ben Estes és Alan Felsenthal. Bevezető Geof Hewitt. Bár Hamilton élete során több ezer verset írt, ezeknek csak kis százaléka került nyomtatásba. Versei a 60-as, 70-es és 80-as években kisebb költészeti folyóiratokban jelentek meg; két chapbookban, The Big Parade és Sphinx; és egy egészestés gyűjtemény, The Poems of Alfred Starr Hamilton, amelyet a The Jargon Society adott ki 1970-ben. Ebben az új kötetben Ben Estes és Alan Felsenthal bemutatja Hamilton verseinek gyűjteményét ezekből a kiadványokból, valamint Hamilton számos, korábban elveszettnek hitt versét és a posztumusz előkerült jegyzetfüzetekből származó verseket.

Hamilton olyan takarékos, ironikus, kissé szürreális versek szerzője, amelyeknek - amennyire én látom - nincs igazi megfelelője az amerikai angol nyelvben. --Ron Silliman.

Alfred Starr Hamilton "írt a költészet kormányzójának / És egyszerűen aláírta a) saját nevét". Tekintse ezt a gyűjteményt - amelyet két nagyon elkötelezett allográfus állított össze - az említett levél lényeges bővítésének. Akik korábban már találkoztak Hamilton munkásságával, örülni fognak a lehetőségnek, hogy ismerős verseket láthatnak sok csodálatos új mellett. És mennyire irigylem az első olvasókat ettől a nagylelkű és őszinte amerikai írótól. --Graham Foust.

Ez egy rejtett világ, egy rejtekhely, amelyet Alfred Starr Hamilton elfoglal, egy félreeső hely, ahol szabadon megidézhet nárciszokat és csillagokat, harangjátékot és angyalokat, cérnát és régimódi kanalakat. Van ott magyar káró, kék forradalmi csillagok, sáskalapács (ami nem elírás). Megszállottan vonzódik a finom fémekhez - a bronzhoz, az ezüsthöz és az aranyhoz. Arany lenne, de sosem tudja megragadni a megfoghatatlan szomorút: "Egy felhő, egy nap / Jött árnyékként az életembe / Aztán elment, és újra visszajött; és maradt", mint a Bármi emlékezetes, ami a vers címe. Túlságosan eltávolodott ahhoz, hogy másképp lássa a dolgokat, mint ahogyan ő látja. Ezüstös kukucskál a csodabokorban, és mindig van egy hold, amit le kell kaparni a látóterének aljáról. --C. D. Wright.

A Badlandsben élünk. Dorothy rubincipője átvisz a Halálos Sivatagon. Ahogy ezek a versek is. --Jonathan Williams.