Egy másik Amerika: Libéria és az azt uraló egykori rabszolgák története

Olvasói vélemények

A „Egy másik Amerika: James Climent „The Story of Liberia and the Former Slaves Who Ruled It” című könyve részletes és összetett történetet nyújt Libéria történetéről, feltárva a felszabadított amerikai rabszolgák általi alapítását és az ebből eredő társadalmi és politikai dinamikát. Az elbeszélés kitér a gyarmatosítás tragikus következményeire és az országon belüli belső viszályokra, betekintést nyújt az amerikai-liberiaiak örökségébe és a modern Libériára gyakorolt hatásukba.

A könyvet dicsérik, mert jól megírt, informatív és lebilincselő beszámoló Libéria történelméről, amely lenyűgöző elbeszéléssel egyedülálló perspektívát kínál az ország eredetéről és kihívásairól. Számos kritikus megjegyezte, hogy a könyv tényanyagában gazdag, és mind az általános olvasóknak, mind a Libéria iránt érdeklődőknek ajánlja. Úgy vélik, hogy a könyv szükséges olvasmány Libéria küzdelmeinek történelmi összefüggéseinek megértéséhez.

Néhány kritika kiemeli, hogy a könyv összefüggéstelen és időnként nehezen követhető, mivel a kulcsfontosságú témákat nem dolgozták ki alaposan. Bizonyos részek hiányosnak tűntek, és fontos történelmi átmeneteket nem magyaráztak meg kellőképpen. Emellett, bár a könyv hatalmas mennyiségű információt tartalmaz, egyes olvasók úgy érezték, hogy nem mélyül el eléggé a társadalmi és politikai kérdések összetettségében.

(26 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Another America: The Story of Liberia and the Former Slaves Who Ruled It

Könyv tartalma:

Az egykori amerikai rabszolgák első népszerű története, akik megalapították, kormányozták és elvesztették Afrika első köztársaságát

1820-ban egy körülbelül nyolcvan afroamerikaiból álló csoport megfordította a történelem menetét, és visszahajózott Afrikába, egy olyan helyre, amelyet magáról a szabadságról neveztek el. Az Amerikai Gyarmatosítási Társaság zászlaja alatt mentek, egy fehér emberbaráti szervezet, amelynek kettős célja volt: megszabadítani Amerikát a feketéktől, és keresztény hitre téríteni az afrikaiakat. A telepesek partraszállást tűztek ki.

Számuk egyre nőtt, ahogy egyre több hajó érkezett.

És miután kiszabadultak fehér felügyelőik alól, 1847-ben megalapították Libériát - Afrika első fekete köztársaságát.

James Ciment Egy másik Amerika című könyve az első teljes beszámoló erről a drámai kísérletről. Ciment empátiával és az emberi gyarlóságok éles szemével tárja fel, hogy az amerikai-libériaiak nehezen tudtak megfelelni magas eszményeiknek. Megrendítő Függetlenségi Nyilatkozatot írtak, de újrateremtették a középkor előtti Dixie társadalmi rendjét, amelyben ők maguk voltak az uralkodó kaszt. Ültetvényeket építettek, elegáns estélyeket tartottak, és kizsákmányolták, sőt segítettek rabszolgasorba taszítani az őslakos libériaiakat, az üldözöttekből üldözők lettek - egészen addig, amíg egy alacsony rangú őslakos őrmester meg nem gyilkolta elnöküket 1980-ban, véget vetve az Ameriko-liberiaiak 133 éves uralmának.

A Másik Amerika gazdag szereplőgárdája bármelyik regényével vetekszik. Találkozunk Marcus Garvey-val, aki az 1920-as években Libéria felé csábította követőit, és Harvey Firestone gumikirállyal, aki a libériai őslakosok hátán építette birodalmát. Maguk közül az amerikaiak közül találkozunk a zseniális értelmiségivel, Edward Blydennel, az első fekete nacionalisták egyikével.

A baltimore-i születésű felfedező Benjamin Anderson, aki a libériai hátországban egy legendás aranyvárost keresett.

És William Tubman elnök, a grúziai rabszolgák leszármazottja, akinek gazdaságpolitikája Cadillaceket hozott a libériai főváros, Monrovia utcáira. És ott vannak a bennszülöttek, olyan emberek, mint Joseph Samson, akit egy prominens amerikai család fogadott örökbe, és aki később az 1980-as puccs során elnökölt nevelőapja kivégzésénél.

Libéria megteremtése során az Americók átültették szülőhazájuk erényeit és hibáit. Az általuk létrehozott inspiráló és problémás történelem figyelemre méltó mértékben a miénk tükörképe.