Egy matematikus bocsánatkérése

Olvasói vélemények

A könyv G. H. Hardy szemszögéből nyújt megrendítő elmélkedést a matematikáról, feltárva annak szépségét, fontosságát és egy matematikus életének melankóliáját. Bár értékes meglátásokkal szolgál, kissé elavult stílusa és filozófiai hiányosságai is vannak.

⬤ Jól megírt és éleslátó, megragadja a matematika szépségét
⬤ szívhez szóló nézőpontot nyújt egy matematikus életéről
⬤ értékes elmélkedéseket tartalmaz a tiszta matematika természetéről
⬤ a nem matematikusok számára is hozzáférhető
⬤ értékes a feltörekvő matematikusok számára.

⬤ Lehangolónak és önhittnek is tekinthető
⬤ egyes olvasók szerint hiányzik belőle a mélység és a szerkezet
⬤ a stílus elavultnak vagy túlságosan hivalkodónak tűnhet
⬤ a hosszú előszó elronthatja a főszöveg egyes részeit.

(127 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Mathematician's Apology

Könyv tartalma:

Az 1941-es kiadás 2017-es újranyomása. Az eredeti kiadás teljes fakszimiléje, nem optikai felismerő szoftverrel reprodukálva.

G. H. Hardy e század egyik legkiválóbb matematikai gondolkodója volt, akit kortársai „igazi matematikusként...

a legtisztábbak legtisztábbikaként” ismertek. Ez az 1940-ben írt „Apológia” briliáns és magával ragadó beszámolót nyújt a matematikáról, amely sokkal több, mint tudomány; amikor először megjelent, Graham Greene Henry James jegyzetfüzeteivel együtt úgy méltatta, mint „a legjobb beszámoló arról, milyen volt alkotó művésznek lenni”.

A könyv egyik fő témája a matematikában rejlő szépség, amelyet Hardy a festészethez és a költészethez hasonlít. Hardy számára a legszebb matematika az volt, amelynek nem volt gyakorlati alkalmazása a külvilágban (tiszta matematika), és különösen saját speciális területe, a számelmélet.