Értékelés:

McGarvie „One Nation Under Law” című könyve az állam és az egyház szétválasztását vizsgálja a korai amerikai jog kontextusában, és azt állítja, hogy a jogi struktúrák átalakulása jobban befolyásolta ezt a szétválasztást, mint az Amerika „keresztény nemzetként” való identitásáról szóló viták. Éleslátóan vizsgálja, hogy a vallási intézmények feloszlatása és privatizációja hogyan járult hozzá ezen elv kialakulásához.
Előnyök:Jól kutatott, a laikus olvasók számára is hozzáférhető, a jogi keretek megvilágító perspektívája, elgondolkodtató elemzés, releváns a kortárs politikai viták szempontjából, tömör 191 oldalon.
Hátrányok:Egyes olvasók számára a disestablishment kérdése kissé homályos lehet, és a könyv nem biztos, hogy teljes mértékben kielégíti azokat, akik az egyház és az állam szétválasztásának hagyományosabb elemzését keresik.
(2 olvasói vélemény alapján)
One Nation Under Law: America's Early National Struggles to Separate Church and State
Az Egyesült Államok elkötelezettsége az állam és az egyház szétválasztása mellett meghatározta a nemzetet, az iskolák és a jóléti rendszer felépítésétől kezdve az amerikai politika és társadalom természetéig. Sok állampolgár tévesen a vallásgyakorlás szabadságát garantáló Első Kiegészítésre hivatkozik, mint a szétválasztás eredetére. Valójában a Bill of Rights döntő lépést jelent a vallási intézményeknek a kormány ügyeitől való elválasztása felé. Az egyház és az állam szétválasztása azonban már a korai köztársaság idején is lassan, vitatott jogi, intellektuális és vallási viták közepette valósult meg.
Ebben az időszerű tanulmányban Mark McGarvie dokumentálja Amerika átmenetét a keresztény kommunitarizmustól a kormány által támogatott vallási intézményekkel a liberális republikanizmus felé, amely ragaszkodik ahhoz, hogy az egyház és a kormány ne avatkozzon egymásba. Meglepő módon az alkotmány ratifikálása után fél évszázadon át számos korai állami kormányzat továbbra is támogatta a vallási szervezeteket. A feloszlatás ennek ellenére folytatódott, és egyre nagyobb lendületet vett, mivel az egyházak elvesztették az adótámogatást, és úgy találták, hogy nem tudják érvényesíteni a kötelező részvételre vonatkozó törvényeket. Az egyházak már nem voltak állami intézmények, amelyek erős állami támogatással rendelkeztek, hanem magánjellegű, önkéntes egyesületekké alakultak át. Ezzel egyidejűleg az állam átvette a szegénysegélyezés, a közösségi nyilvántartás vezetése és számos más, korábban az egyházakra bízott közszolgáltatás felelősségét.
A jogi és ideológiai folyamatot egyaránt bemutató McGarvie három kulcsfontosságú állam - New York, Dél-Karolina és New Hampshire - arra irányuló erőfeszítéseire összpontosít, hogy a korai nemzeti időszakban szétválasszák az egyház és az állam kapcsolatát. Ezek az esettanulmányok azért különösen tanulságosak, mert egyetlen állam szétválasztási válsága segített megváltoztatni az egész nemzet jogát, amikor New Hampshire kísérlete, hogy a Dartmouth College-ot világi állami intézménnyé alakítsák át, perrel végződött, amely végül a Legfelsőbb Bíróságig jutott. Az Egy nemzet a jog alatt fontos hozzájárulás egy folyamatban lévő, kifejezetten amerikai vitához.